Salmos 132
1 Cántico gradual. ACUÉRDATE, oh Jehová, de David, [y] de toda su aflicción;
Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
2 Que juró él á Jehová, prometió al Fuerte de Jacob:
A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
3 No entraré en la morada de mi casa, ni subiré sobre el lecho de mi estrado;
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
4 No daré sueño á mis ojos, ni á mis párpados adormecimiento,
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
5 Hasta que halle lugar para Jehová, moradas para el Fuerte de Jacob.
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
6 He aquí, en Ephrata oímos de ella: hallámosla en los campos del bosque.
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
7 Entraremos en sus tiendas; encorvarnos hemos al estrado de sus pies.
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
8 Levántate, oh Jehová, á tu reposo; tú y el arca de tu fortaleza.
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
9 Tus sacerdotes se vistan de justicia, y regocíjense tus santos.
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
10 Por amor de David tu siervo no vuelvas de tu ungido el rostro.
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
11 En verdad juró Jehová á David, no se apartará de ellos: Del fruto de tu vientre pondré sobre tu trono.
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
12 Si tus hijos guardaren mi alianza, y mi testimonio que yo les enseñaré, sus hijos también se sentarán sobre tu trono para siempre.
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
13 Porque Jehová ha elegido á Sión; deseóla por habitación para sí.
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
14 Este es mi reposo para siempre: aquí habitaré, porque la he deseado.
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
15 A su mantenimiento daré bendición: sus pobres saciaré de pan.
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
16 Asimismo vestiré á sus sacerdotes de salud, y sus santos darán voces de júbilo.
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
17 Allí haré reverdecer el cuerno de David: he prevenido lámpara á mi ungido.
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
18 A sus enemigos vestiré de confusión: mas sobre él florecerá su corona.
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
