< Salmos 120 >
1 Cántico gradual. A JEHOVÁ llamé estando en angustia, y él me respondió.
Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.
2 Libra mi alma, oh Jehová, de labio mentiroso, de la lengua fraudulenta.
Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!
3 ¿Qué te dará, ó qué te aprovechará, oh lengua engañosa?
Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?
4 Agudas saetas de valiente, con brasas de enebro.
Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!
5 ¡Ay de mí, que peregrino en Mesech, [y] habito entre las tiendas de Kedar!
Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!
6 Mucho se detiene mi alma con los que aborrecen la paz.
Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.
7 Yo soy pacífico: mas ellos, así que hablo, [me] hacen guerra.
Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.