Proverbios 8
1 ¿NO clama la sabiduría, y da su voz la inteligencia?
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
2 En los altos cabezos, junto al camino, á las encrucijadas de las veredas se para;
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 En el lugar de las puertas, á la entrada de la ciudad, á la entrada de las puertas da voces:
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 Oh hombres, á vosotros clamo; y mi voz es á los hijos de los hombres.
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 Entended, simples, discreción; y vosotros, locos, entrad en cordura.
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 Oid, porque hablaré cosas excelentes; y abriré mis labios para cosas rectas.
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 Porque mi boca hablará verdad, y la impiedad abominan mis labios.
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 En justicia son todas las razones de mi boca; no hay en ellas cosa perversa ni torcida.
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 Todas ellas son rectas al que entiende, y razonables á los que han hallado sabiduría.
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 Recibid mi enseñanza, y no plata; y ciencia antes que el oro escogido.
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 Porque mejor es la sabiduría que las piedras preciosas; y todas las cosas que se pueden desear, no son de comparar con ella.
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 Yo, la sabiduría, habito con la discreción, y hallo la ciencia de los consejos.
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 El temor de Jehová es aborrecer el mal; la soberbia y la arrogancia, y el mal camino y la boca perversa, aborrezco.
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 Conmigo está el consejo y el ser; yo soy la inteligencia; mía es la fortaleza.
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 Por mí reinan los reyes, y los príncipes determinan justicia.
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 Por mí dominan los príncipes, y todos los gobernadores juzgan la tierra.
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 Yo amo á los que me aman; y me hallan los que madrugando me buscan.
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
18 Las riquezas y la honra están conmigo; sólidas riquezas, y justicia.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 Mejor es mi fruto que el oro, y que el oro refinado; y mi rédito [mejor] que la plata escogida.
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 Por vereda de justicia guiaré, por en medio de sendas de juicio;
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 Para hacer heredar á mis amigos el ser, y que yo hincha sus tesoros.
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 Jehová me poseía en el principio de su camino, ya de antiguo, antes de sus obras.
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 Eternalmente tuve el principado, desde el principio, antes de la tierra.
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 Antes de los abismos fuí engendrada; antes que fuesen las fuentes de las muchas aguas.
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 Antes que los montes fuesen fundados, antes de los collados, era yo engendrada:
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 No había aún hecho la tierra, ni las campiñas, ni el principio del polvo del mundo.
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 Cuando formaba los cielos, allí estaba yo; cuando señalaba por compás la sobrefaz del abismo;
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 Cuando afirmaba los cielos arriba, cuando afirmaba las fuentes del abismo;
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 Cuando ponía á la mar su estatuto, y á las aguas, que no pasasen su mandamiento; cuando establecía los fundamentos de la tierra;
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 Con él estaba yo ordenándolo todo; y fuí [su] delicia todos los días, teniendo solaz delante de él en todo tiempo.
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
31 Huélgome en la parte habitable de su tierra; y mis delicias son con los hijos de los hombres.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 Ahora pues, hijos, oidme; y bienaventurados los que guardaren mis caminos.
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
33 Atended el consejo, y sed sabios, y no lo menospreciéis.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 Bienaventurado el hombre que me oye, velando á mis puertas cada día, guardando los umbrales de mis entradas.
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 Porque el que me hallare, hallará la vida, y alcanzará el favor de Jehová.
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 Mas el que peca contra mí, defrauda su alma: todos los que me aborrecen, aman la muerte.
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!
