Proverbios 17
1 MEJOR es un bocado seco, y en paz, que la casa de contienda llena de víctimas.
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 El siervo prudente se enseñoreará del hijo que deshonra, y entre los hermanos partirá la herencia.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 El crisol para la plata, y la hornaza para el oro: mas Jehová prueba los corazones.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 El malo está atento al labio inicuo; [y] el mentiroso escucha á la lengua detractora.
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 El que escarnece al pobre, afrenta á su Hacedor: y el que se alegra en la calamidad, no quedará sin castigo.
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 Corona de los viejos son los hijos de los hijos; y la honra de los hijos, sus padres.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 No conviene al necio la altilocuencia: ¡cuánto menos al príncipe el labio mentiroso!
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 Piedra preciosa es el cohecho en ojos de sus dueños: á donde quiera que se vuelve, da prosperidad.
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 El que cubre la prevaricación, busca amistad: mas el que reitera la palabra, aparta al amigo.
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 Aprovecha la reprensión en el entendido, más que si cien veces hiriese en el necio.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 El rebelde no busca sino mal; y mensajero cruel será contra él enviado.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Mejor es se encuentre un hombre con una osa á la cual han robado sus cachorros, que con un fatuo en su necedad.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 El que da mal por bien, no se apartará el mal de su casa.
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 El que comienza la pendencia es [como] quien suelta las aguas: deja pues la porfía, antes que se enmarañe.
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 El que justifica al impío, y el que condena al justo, ambos á dos son abominación á Jehová.
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 ¿De qué sirve el precio en la mano del necio para comprar sabiduría, no teniendo entendimiento?
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 En todo tiempo ama el amigo; y el hermano para la angustia es nacido.
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 El hombre falto de entendimiento toca la mano, fiando á otro delante de su amigo.
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 La prevaricación ama el que ama pleito; y el que alza su portada, quebrantamiento busca.
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 El perverso de corazón nunca hallará bien: y el que revuelve con su lengua, caerá en mal.
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 El que engendra al necio, para su tristeza [lo engendra]: y el padre del fatuo no se alegrará.
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 El corazón alegre produce buena disposición: mas el espíritu triste seca los huesos.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 El impío toma dádiva del seno, para pervertir las sendas del derecho.
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 En el rostro del entendido [aparece] la sabiduría: mas los ojos del necio [vagan] hasta el cabo de la tierra.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 El hijo necio es enojo á su padre, y amargura á la que lo engendró.
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 Ciertamente no es bueno condenar al justo, ni herir á los príncipes que hacen lo recto.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 Detiene sus dichos el que tiene sabiduría: de prudente espíritu es el hombre entendido.
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 Aun el necio cuando calla, es contado por sabio: el que cierra sus labios es entendido.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
