< Proverbios 17 >
1 MEJOR es un bocado seco, y en paz, que la casa de contienda llena de víctimas.
Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.
2 El siervo prudente se enseñoreará del hijo que deshonra, y entre los hermanos partirá la herencia.
Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.
3 El crisol para la plata, y la hornaza para el oro: mas Jehová prueba los corazones.
Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.
4 El malo está atento al labio inicuo; [y] el mentiroso escucha á la lengua detractora.
A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.
5 El que escarnece al pobre, afrenta á su Hacedor: y el que se alegra en la calamidad, no quedará sin castigo.
A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.
6 Corona de los viejos son los hijos de los hijos; y la honra de los hijos, sus padres.
Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.
7 No conviene al necio la altilocuencia: ¡cuánto menos al príncipe el labio mentiroso!
Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.
8 Piedra preciosa es el cohecho en ojos de sus dueños: á donde quiera que se vuelve, da prosperidad.
Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.
9 El que cubre la prevaricación, busca amistad: mas el que reitera la palabra, aparta al amigo.
A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.
10 Aprovecha la reprensión en el entendido, más que si cien veces hiriese en el necio.
Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.
11 El rebelde no busca sino mal; y mensajero cruel será contra él enviado.
Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 Mejor es se encuentre un hombre con una osa á la cual han robado sus cachorros, que con un fatuo en su necedad.
Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.
13 El que da mal por bien, no se apartará el mal de su casa.
A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.
14 El que comienza la pendencia es [como] quien suelta las aguas: deja pues la porfía, antes que se enmarañe.
Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.
15 El que justifica al impío, y el que condena al justo, ambos á dos son abominación á Jehová.
A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.
16 ¿De qué sirve el precio en la mano del necio para comprar sabiduría, no teniendo entendimiento?
Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!
17 En todo tiempo ama el amigo; y el hermano para la angustia es nacido.
Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.
18 El hombre falto de entendimiento toca la mano, fiando á otro delante de su amigo.
Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.
19 La prevaricación ama el que ama pleito; y el que alza su portada, quebrantamiento busca.
A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.
20 El perverso de corazón nunca hallará bien: y el que revuelve con su lengua, caerá en mal.
Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.
21 El que engendra al necio, para su tristeza [lo engendra]: y el padre del fatuo no se alegrará.
A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.
22 El corazón alegre produce buena disposición: mas el espíritu triste seca los huesos.
Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.
23 El impío toma dádiva del seno, para pervertir las sendas del derecho.
Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.
24 En el rostro del entendido [aparece] la sabiduría: mas los ojos del necio [vagan] hasta el cabo de la tierra.
Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.
25 El hijo necio es enojo á su padre, y amargura á la que lo engendró.
Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.
26 Ciertamente no es bueno condenar al justo, ni herir á los príncipes que hacen lo recto.
Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.
27 Detiene sus dichos el que tiene sabiduría: de prudente espíritu es el hombre entendido.
Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,
28 Aun el necio cuando calla, es contado por sabio: el que cierra sus labios es entendido.
Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.