Marcos 3
1 Y OTRA vez entró en la sinagoga; y había allí un hombre que tenía una mano seca.
És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember.
2 Y le acechaban si en sábado le sanaría, para acusarle.
És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt.
3 Entonces dijo al hombre que tenía la mano seca: Levántate en medio.
Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre.
4 Y les dice: ¿Es lícito hacer bien en sábado, ó hacer mal? ¿salvar la vida, ó quitarla? Mas ellos callaban.
Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.
5 Y mirándolos alrededor con enojo, condoleciéndose de la ceguedad de su corazón, dice al hombre: Extiende tu mano. Y la extendió, y su mano fué restituída sana.
Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik.
6 Entonces saliendo los Fariseos, tomaron consejo con los Herodianos contra él, para matarle.
Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt.
7 Mas Jesús se apartó á la mar con sus discípulos: y le siguió gran multitud de Galilea, y de Judea,
Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából,
8 Y de Jerusalem, y de Idumea, y de la otra parte del Jordán. Y los de alrededor de Tiro y de Sidón, grande multitud, oyendo cuán grandes cosas hacía, vinieron á él.
És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá.
9 Y dijo á sus discípulos que le estuviese siempre apercibida la barquilla, por causa del gentío, para que no le oprimiesen.
És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt.
10 Porque había sanado á muchos; de manera que caían sobre él cuantos tenían plagas, por tocarle.
Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt.
11 Y los espíritus inmundos, al verle, se postraban delante de él, y daban voces, diciendo: Tú eres el Hijo de Dios.
A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia.
12 Mas él les reñía mucho que no le manifestasen.
Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék.
13 Y subió al monte, y llamó á sí á los que él quiso; y vinieron á él.
Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.
14 Y estableció doce, para que estuviesen con él, y para enviarlos á predicar,
És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,
15 Y que tuviesen potestad de sanar enfermedades, y de echar fuera demonios:
És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni:
16 A Simón, al cual puso por nombre Pedro;
Simont, a kinek Péter nevet ada;
17 Y á Jacobo, [hijo] de Zebedeo, y á Juan hermano de Jacobo; y les apellidó Boanerges, que es, Hijos del trueno;
És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai;
18 Y á Andrés, y á Felipe, y á Bartolomé, y á Mateo, y á Tomás, y á Jacobo [hijo] de Alfeo, y á Tadeo, y á Simón el Cananita,
És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont,
19 Y á Judas Iscariote, el que le entregó. Y vinieron á casa.
És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt.
20 Y agolpóse de nuevo la gente, de modo que ellos ni aun podían comer pan.
Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének.
21 Y como lo oyeron los suyos, vinieron para prenderle: porque decían: Está fuera de sí.
A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.
22 Y los escribas que habían venido de Jerusalem, decían que tenía á Beelzebub, y que por el príncipe de los demonios echaba fuera los demonios.
Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23 Y habiéndolos llamado, les decía en parábolas: ¿Cómo puede Satanás echar fuera á Satanás?
Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni?
24 Y si [algún] reino contra sí mismo fuere dividido, no puede permanecer el tal reino.
És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.
25 Y si [alguna] casa fuere dividida contra sí misma, no puede permanecer la tal casa.
És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház.
26 Y si Satanás se levantare contra sí mismo, y fuere dividido, no puede permanecer; antes tiene fin.
És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.
27 Nadie puede saquear las alhajas del valiente entrando en su casa, si antes no atare al valiente y entonces saqueará su casa.
Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.
28 De cierto os digo [que] todos los pecados serán perdonados á los hijos de los hombres, y las blasfemias cualesquiera con que blasfemaren;
Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak:
30 Porque decían: Tiene espíritu inmundo.
Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.
31 Vienen después sus hermanos y su madre, y estando fuera, enviaron á él llamándole.
És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.
32 Y la gente estaba sentada alrededor de él, y le dijeron: He aquí, tu madre y tus hermanos te buscan fuera.
Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.
33 Y él les respondió, diciendo: ¿Quién es mi madre y mis hermanos?
Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?
34 Y mirando á los que estaban sentados alrededor de él, dijo: He aquí mi madre y hermanos.
Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.
35 Porque cualquiera que hiciere la voluntad de Dios, éste es mi hermano, y mi hermana, y mi madre.
Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.
