< Job 5 >

1 AHORA pues da voces, si habrá quien te responda; ¿y á cuál de los santos te volverás?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Es cierto que al necio la ira lo mata, y al codicioso consume la envidia.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 Yo he visto al necio que echaba raíces, y en la misma hora maldije su habitación.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 Sus hijos estarán lejos de la salud, y en la puerta serán quebrantados, y no habrá quien los libre.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Su mies comerán los hambrientos, y sacaránla de entre las espinas, y los sedientos beberán su hacienda.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 Porque la iniquidad no sale del polvo, ni la molestia brota de la tierra.
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 Empero como las centellas se levantan para volar por [el aire], así el hombre nace para la aflicción.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Ciertamente yo buscaría á Dios, y depositaría en él mis negocios:
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 El cual hace cosas grandes é inescrutables, y maravillas que no tienen cuento:
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Que da la lluvia sobre la haz de la tierra, y envía las aguas por los campos:
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 Que pone los humildes en altura, y los enlutados son levantados á salud:
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Que frustra los pensamientos de los astutos, para que sus manos no hagan nada:
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 Que prende á los sabios en la astucia de ellos, y el consejo de los perversos es entontecido;
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 De día se topan con tinieblas, y en mitad del día andan á tientas como de noche:
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 Y libra de la espada al pobre, de la boca de los impíos, y de la mano violenta;
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 Pues es esperanza al menesteroso, y la iniquidad cerrará su boca.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 He aquí, bienaventurado es el hombre á quien Dios castiga: por tanto no menosprecies la corrección del Todopoderoso.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 Porque él es el que hace la llaga, y él [la] vendará: él hiere, y sus manos curan.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 En seis tribulaciones te librará, y en la séptima no te tocará el mal.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 En el hambre te redimirá de la muerte, y en la guerra de las manos de la espada.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Del azote de la lengua serás encubierto; ni temerás de la destrucción cuando viniere.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 De la destrucción y del hambre te reirás, y no temerás de las bestias del campo:
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 Pues aun con las piedras del campo tendrás tu concierto, y las bestias del campo te serán pacíficas.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Y sabrás que hay paz en tu tienda; y visitarás tu morada, y no pecarás.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Asimismo echarás de ver que tu simiente es mucha, y tu prole como la hierba de la tierra.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Y vendrás en la vejez á la sepultura, como el montón de trigo que se coge á su tiempo.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 He aquí lo que hemos inquirido, lo cual es así: óyelo, y juzga tú para contigo.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

< Job 5 >