Job 38

1 Y RESPONDIÓ Jehová á Job desde un torbellino, y dijo:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 ¿Quién es ése que oscurece el consejo con palabras sin sabiduría?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Ahora ciñe como varón tus lomos; yo te preguntaré, y hazme saber tú.

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 ¿Dónde estabas cuando yo fundaba la tierra? házme[lo] saber, si tienes inteligencia.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 ¿Quién ordenó sus medidas, si lo sabes? ¿ó quién extendió sobre ella cordel?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 ¿Sobre qué están fundadas sus basas? ¿ó quién puso su piedra angular,

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 Cuando las estrellas todas del alba alababan, y se regocijaban todos los hijos de Dios?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 ¿Quién encerró con puertas la mar, cuando se derramaba por fuera [como] saliendo de madre;

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 Cuando puse yo nubes por vestidura suya, y por su faja oscuridad.

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 Y establecí sobre ella mi decreto, y le puse puertas y cerrojo,

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 Y dije: Hasta aquí vendrás, y no pasarás adelante, y ahí parará la hinchazón de tus ondas?

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 ¿Has tú mandado á la mañana en tus días? ¿has mostrado al alba su lugar,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 Para que ocupe los fines de la tierra, y que sean sacudidos de ella los impíos?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 Trasmúdase como lodo bajo de sello, y viene á estar como [con] vestidura:

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 Mas la luz de los impíos es quitada de ellos, y el brazo enaltecido es quebrantado.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 ¿Has entrado tú hasta los profundos de la mar, y has andado escudriñando el abismo?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 ¿Hante sido descubiertas las puertas de la muerte, y has visto las puertas de la sombra de muerte?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 ¿Has tú considerado hasta las anchuras de la tierra? Declara si sabes todo esto.

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 ¿Por dónde va el camino á la habitación de la luz, y dónde está el lugar de las tinieblas?

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 ¿Si llevarás tú [ambas cosas] á sus términos, y entenderás las sendas de su casa?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 ¿Sabíaslo tú porque hubieses ya nacido, ó [porque es] grande el número de tus días?

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 ¿Has tú entrado en los tesoros de la nieve, ó has visto los tesoros del granizo,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 Lo cual tengo yo reservado para el tiempo de angustia, para el día de la guerra y de la batalla?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 ¿Por qué camino se reparte la luz, y se esparce el viento solano sobre la tierra?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 ¿Quién repartió conducto al turbión, y camino á los relámpagos y truenos,

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 Haciendo llover sobre la tierra deshabitada, sobre el desierto, donde no hay hombre,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 Para hartar la [tierra] desierta é inculta, y para hacer brotar la tierna hierba?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 ¿Tiene la lluvia padre? ¿ó quién engendró las gotas del rocío?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 ¿De qué vientre salió el hielo? y la escarcha del cielo, ¿quién la engendró?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Las aguas se endurecen á manera de piedra, y congélase la haz del abismo.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 ¿Podrás tú impedir las delicias de las Pléyades, ó desatarás las ligaduras del Orión?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 ¿Sacarás tú á su tiempo los signos de los cielos, ó guiarás el Arcturo con sus hijos?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 ¿Supiste tú las ordenanzas de los cielos? ¿dispondrás tú de su potestad en la tierra?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 ¿Alzarás tú á las nubes tu voz, para que te cubra muchedumbre de aguas?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 ¿Enviarás tú los relámpagos, para que ellos vayan? ¿y diránte ellos: Henos aquí?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 ¿Quién puso la sabiduría en el interior? ¿ó quién dió al entendimiento la inteligencia?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 ¿Quién puso por cuenta los cielos con sabiduría? y los odres de los cielos, ¿quién los hace parar,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 Cuando el polvo se ha convertido en dureza, y los terrones se han pegado unos con otros?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 ¿CAZARÁS tú la presa para el león? ¿y saciarás el hambre de los leoncillos,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 Cuando están echados en las cuevas, ó se están en sus guaridas para acechar?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 ¿Quién preparó al cuervo su alimento, cuando sus pollos claman á Dios, bullendo de un lado á otro por carecer de comida?

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?