Job 27

1 Y REASUMIÓ Job su discurso, y dijo:

És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;

2 Vive Dios, el cual ha apartado mi causa, y el Omnipotente, que amargó el alma mía,

Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:

3 Que todo el tiempo que mi alma estuviere en mí, y [hubiere] hálito de Dios en mis narices,

bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;

4 Mis labios no hablarán iniquidad, ni mi lengua pronunciará engaño.

nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!

5 Nunca tal acontezca que yo os justifique: hasta morir no quitaré de mí mi integridad.

Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.

6 Mi justicia tengo asida, y no la cederé: no [me] reprochará mi corazón en el tiempo de mi vida.

Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.

7 Sea como el impío mi enemigo, y como el inicuo mi adversario.

Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!

8 Porque ¿cuál es la esperanza del hipócrita, por mucho que hubiere robado, cuando Dios arrebatare su alma?

Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?

9 ¿Oirá Dios su clamor cuando la tribulación sobre él viniere?

Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?

10 ¿Deleitaráse en el Omnipotente? ¿invocará á Dios en todo tiempo?

Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?

11 Yo os enseñaré en orden á la mano de Dios: no esconderé lo que hay para con el Omnipotente.

Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.

12 He aquí que todos vosotros lo habéis visto: ¿por qué pues os desvanecéis con fantasía?

Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?

13 Esta es para con Dios la suerte del hombre impío, y la herencia que los violentos han de recibir del Omnipotente.

Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.

14 Si sus hijos fueren multiplicados, serán para el cuchillo; y sus pequeños no se hartarán de pan;

Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;

15 Los que le quedaren, en muerte serán sepultados; y no llorarán sus viudas.

maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.

16 Si amontonare plata como polvo, y si preparare ropa como lodo;

Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:

17 Habrála él preparado, mas el justo se vestirá, y el inocente repartirá la plata.

szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.

18 Edificó su casa como la polilla, y cual cabaña que el guarda hizo.

Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:

19 El rico dormirá, mas no será recogido: abrirá sus ojos, mas él no será.

gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.

20 Asirán de él terrores como aguas: torbellino lo arrebatará de noche.

Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.

21 Lo antecogerá el solano, y partirá; y tempestad lo arrebatará del lugar suyo.

Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.

22 [Dios] pues descargará sobre él, y no perdonará: hará él por huir de su mano.

Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;

23 Batirán sus manos sobre él, y desde su lugar le silbarán.

összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.