< Cantar de los Cantares 1 >
1 Canción de canciones de Salomón.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 ¡Oh si me besase de besos de su boca! porque mejores son tus amores que el vino.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Por el olor de tus buenos ungüentos, ungüento derramado es tu nombre: por tanto las doncellas te amaron.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Tírame en pos de ti, correremos. Metióme el rey en sus cámaras: gozarnos hemos, y alegrarnos hemos en ti: acordarnos hemos de tus amores, más que del vino. Los rectos te aman.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Morena soy, o! hijas de Jerusalem, mas de codiciar, como las cabañas de Cedar, como las tiendas de Salomón.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 No miréis en que soy morena; porque el sol me miró: los hijos de mi madre se airaron contra mí: hiciéronme guarda de viñas, y mi viña, que era mía, no guardé.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Házme saber o! tú, a quien mi alma ama, donde repastas, donde haces tener majada al mediodía: Porque ¿por qué seré, como la que se aparta hacia los rebaños de tus compañeros?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Si tú no lo sabes, o! hermosa entre las mujeres, sálte por los rastros del rebaño, y apacienta tus cabritas junto a las cabañas de los pastores.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 A una de las yeguas de los carros de Faraón te he comparado, o! amor mío.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Hermosas son tus mejillas entre los zarcillos, tu cuello entre los collares.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Zarcillos de oro te haremos, con clavos de plata.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Mientras que el rey estaba en su recostadero, mi espicanardi dio su olor.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 Mi amado es para mi un manojico de mirra: que reposará entre mis pechos.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Racimo de cofer en las viñas de Engadí es para mí mi amado.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 He aquí, que tú eres hermosa, o! compañera mía, he aquí, que tú eres hermosa: tus ojos de paloma.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 He aquí, que tú eres hermoso, o! amado mío, también suave: también nuestro lecho florido.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 Las vigas de nuestras casas son de cedro: las tablazones, de hayas.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.