< Cantar de los Cantares 1 >
1 Canción de canciones de Salomón.
Énekek éneke, Salamontól.
2 ¡Oh si me besase de besos de su boca! porque mejores son tus amores que el vino.
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 Por el olor de tus buenos ungüentos, ungüento derramado es tu nombre: por tanto las doncellas te amaron.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Tírame en pos de ti, correremos. Metióme el rey en sus cámaras: gozarnos hemos, y alegrarnos hemos en ti: acordarnos hemos de tus amores, más que del vino. Los rectos te aman.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 Morena soy, o! hijas de Jerusalem, mas de codiciar, como las cabañas de Cedar, como las tiendas de Salomón.
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 No miréis en que soy morena; porque el sol me miró: los hijos de mi madre se airaron contra mí: hiciéronme guarda de viñas, y mi viña, que era mía, no guardé.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Házme saber o! tú, a quien mi alma ama, donde repastas, donde haces tener majada al mediodía: Porque ¿por qué seré, como la que se aparta hacia los rebaños de tus compañeros?
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 Si tú no lo sabes, o! hermosa entre las mujeres, sálte por los rastros del rebaño, y apacienta tus cabritas junto a las cabañas de los pastores.
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 A una de las yeguas de los carros de Faraón te he comparado, o! amor mío.
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 Hermosas son tus mejillas entre los zarcillos, tu cuello entre los collares.
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 Zarcillos de oro te haremos, con clavos de plata.
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 Mientras que el rey estaba en su recostadero, mi espicanardi dio su olor.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 Mi amado es para mi un manojico de mirra: que reposará entre mis pechos.
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 Racimo de cofer en las viñas de Engadí es para mí mi amado.
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 He aquí, que tú eres hermosa, o! compañera mía, he aquí, que tú eres hermosa: tus ojos de paloma.
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 He aquí, que tú eres hermoso, o! amado mío, también suave: también nuestro lecho florido.
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 Las vigas de nuestras casas son de cedro: las tablazones, de hayas.
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.