< Salmos 63 >
1 Dios, Dios mío eres tú, a ti madrugaré: mi alma tuvo sed de ti, mi carne te desea en tierra de sequedad, y sequiosa sin aguas.
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
2 Así te miré en el santuario, para ver tu fortaleza y tu gloria.
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
3 Porque mejor es tu misericordia que la vida: mis labios te alabarán.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
4 Así te bendeciré en mi vida: en tu nombre alzaré mis manos.
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
5 Como de meollo y de grosura será harta mi alma: y con labios de alegría te alabará mi boca,
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
6 Cuando me acordaré de ti en mis camas, cuando a las alboradas meditaré de ti;
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
7 Porque has sido mi socorro: y en la sombra de tus alas me regocijaré.
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
8 Mi alma se apegó a ti: tu diestra me ha sustentado.
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
9 Mas ellos para destrucción buscaron mi alma: descendieron en lo más bajo de la tierra.
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
10 Matarlos han a filo de espada: porción de zorras serán.
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
11 Y el rey se alegrará en Dios, será alabado cualquiera que jura por él: porque la boca de los que hablan mentira, será cerrada.
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.