Salmos 141

1 Jehová, a ti he llamado, apresúrate a mí: escucha mi voz, cuando te llamare.

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

2 Sea enderezada mi oración delante de ti como un perfume: el don de mis manos como un presente de la tarde.

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

3 Pon, o! Jehová, guarda a mi boca: guarda la puerta de mis labios.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

4 No inclines mi corazón a cosa mala: a hacer obras con impiedad con los varones que obran iniquidad; y no coma yo de sus delicias.

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

5 Hiérame el justo con misericordia, y repréndame; y aceite de cabeza no unte mi cabeza: porque aun también mi oración será contra sus males.

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

6 Sean derribados en lugares peñascosos sus jueces; y oigan mis palabras que son suaves.

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

7 Como quien parte e hiende leños en tierra, son esparcidos nuestros huesos a la boca de la sepultura: (Sheol h7585)

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. (Sheol h7585)

8 Por tanto a ti, o! Jehová, Señor, miran mis ojos, en ti he confiado: no tengas en poco a mi alma.

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

9 Guárdame de las manos del lazo que me han tendido; y de los lazos de los que obran iniquidad.

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

10 Caigan los impíos a una en sus redes, mientras yo pasaré para siempre.

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!