Salmos 130

1 De los profundos te llamo, o! Jehová.

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Señor, oye mi voz. Sean tus orejas atentas a la voz de mi oración.

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

3 Jehová, si mirares a los pecados, Señor ¿quién persistirá?

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4 Por lo cual hay perdón acerca de ti: para que seas temido.

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5 Yo esperé a Jehová, mi alma esperó: a su palabra he esperado.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

6 Mi alma esperó a Jehová, más que las guardas esperan a la mañana: las guardas a la mañana.

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

7 Espere Israel a Jehová, porque con Jehová está la misericordia; y abundante redención cerca de él.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

8 Y él redimirá a Israel de todos sus pecados.

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.