< Salmos 120 >
1 A Jehová llamé estando en angustia; y él me respondió.
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 Jehová, escapa mi alma del labio mentiroso: de la lengua engañosa.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 ¿Qué te dará a ti, o qué te añadirá la lengua engañosa?
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 Es como saetas de valiente agudas con brasas de enebros.
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 ¡Ay de mí que peregrino en Mesec: habito con las tiendas de Cedar!
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 Mucho se detiene mi alma con los que aborrecen la paz.
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 Yo soy pacífico; y cuando hablo, ellos guerrean.
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.