Salmos 120

1 A Jehová llamé estando en angustia; y él me respondió.

Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.

2 Jehová, escapa mi alma del labio mentiroso: de la lengua engañosa.

Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!

3 ¿Qué te dará a ti, o qué te añadirá la lengua engañosa?

Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?

4 Es como saetas de valiente agudas con brasas de enebros.

Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!

5 ¡Ay de mí que peregrino en Mesec: habito con las tiendas de Cedar!

Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!

6 Mucho se detiene mi alma con los que aborrecen la paz.

Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.

7 Yo soy pacífico; y cuando hablo, ellos guerrean.

Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.