Salmos 10
1 ¿Por qué estás lejos, Jehová? ¿ por qué te escondes en los tiempos de la angustia?
Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
2 Con arrogancia el malo persigue al pobre; sean tomados en los pensamientos que pensaron.
A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
3 Por cuanto se alabó el malo del deseo de su alma: y diciendo bien del robador, blasfema de Jehová.
Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
4 El malo por la altivez de su rostro no busca a Dios: no hay Dios en todos sus pensamientos.
A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
5 Sus caminos atormentan en todo tiempo: altura son tus juicios delante de él: en todos sus enemigos resopla.
Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
6 Dice en su corazón: No seré movido de generación a generación, porque no fui en mal.
Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
7 De maldición hinchió su boca, y de engaños y fraude: debajo de su lengua molestia y maldad.
Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
8 Está en las asechanzas de las aldeas; en los escondrijos mata al inocente: sus ojos están mirando por el pobre.
Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
9 Asecha de encubierto, como el león desde su cama: asecha para arrebatar al pobre: arrebata al pobre trayéndole en su red.
Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
10 Encógese, abájase, y cae en sus fuerzas multitud de afligidos.
Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
11 Dice en su corazón: Dios está olvidado, ha encubierto su rostro, nunca lo vio.
Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
12 Levántate, o! Jehová Dios, alza tu mano: no te olvides de los pobres.
Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
13 ¿Por qué ensaña el malo a Dios? dijo en su corazón: No inquirirás.
Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
14 Tú has visto: porque tú miras el trabajo, y el enojo, para dar en tus manos: a ti se remite el pobre; al huérfano tú fuiste ayudador.
Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
15 Quebranta el brazo del depravado y del maligno: buscarás su maldad, y no la hallarás.
Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
16 Jehová, Rey eterno y perpetuo; de su tierra fueron destruidas las gentes.
Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
17 El deseo de los humildes oíste, o! Jehová: tú dispones su corazón, y haces atento tu oído:
A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
18 Para juzgar al huérfano y al pobre; no volverá más a quebrantar el hombre de la tierra.
Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
