< Proverbios 11 >
1 El peso falso abominación es a Jehová: mas la pesa perfecta le agrada.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Cuando vino la soberbia, vino también la deshonra: mas con los humildes es la sabiduría.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 La perfección de los rectos los encaminará: mas la perversidad de los pecadores los echará a perder.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 No aprovecharán las riquezas en el día de la ira: mas la justicia escapará de la muerte.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 La justicia del perfecto enderezará su camino; mas el impío por su impiedad caerá.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 La justicia de los rectos los escapará; mas los pecadores en su pecado serán presos.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Cuando muere el hombre impío, perece su esperanza; y la esperanza de los malos perecerá.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 El justo es escapado de la tribulación: mas el impío viene en su lugar.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 El hipócrita con la boca daña a su prójimo; mas los justos con la sabiduría son escapados.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 En el bien de los justos la ciudad se alegra: mas cuando los impíos perecen hay fiestas.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Por la bendición de los rectos la ciudad será engrandecida; mas por la boca de los impíos ella será trastornada.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 El que carece de entendimiento, menosprecia a su prójimo; mas el hombre prudente calla.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 El que anda en chismes, descubre el secreto; mas el de espíritu fiel encubre la cosa.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Cuando faltaren las industrias, el pueblo caerá; mas en la multitud de consejeros está la salud.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 De aflicción será afligido el que fiare al extraño; mas el que aborreciere las fianzas vivirá confiado.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 La mujer graciosa tendrá honra; y los fuertes tendrán riquezas.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 A su alma hace bien el hombre misericordioso; mas el cruel atormenta su carne.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 El impío hace obra falsa; mas el que sembrare justicia, tendrá galardón firme.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Como la justicia es para vida, así el que sigue el mal es para su muerte.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 Abominación son a Jehová los perversos de corazón: mas los perfectos de camino le son agradables.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Aunque llegue la mano a la mano, el malo no quedará sin castigo; mas la simiente de los justos escapará.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 Zarcillo de oro en la nariz del puerco es la mujer hermosa, y apartada de razón.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 El deseo de los justos solamente es bueno; mas la esperanza de los impíos es enojo.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Hay unos que reparten, y les es añadido más: hay otros que son escasos más de lo que es justo; mas vienen a pobreza.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 El alma liberal será engordada; y el que hartare, él también será harto.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 El que detiene el grano, el pueblo le maldecirá: mas bendición será sobre la cabeza del que vende.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 El que madruga al bien, hallará favor: mas el que busca el mal, venirle ha.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 El que confía en sus riquezas, caerá; mas los justos reverdecerán como ramos.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 El que turba su casa, heredará viento; y el insensato será siervo del sabio de corazón.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 El fruto del justo es árbol de vida, y el que caza almas, es sabio.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Ciertamente el justo será pagado en la tierra: ¿cuánto más el impío y pecador?
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!