Eclesiastés 4

1 Y tornéme yo, y ví todas las violencias que se hacen debajo del sol: y, he aquí las lágrimas de los oprimidos, y que no tienen quien los consuele; y que la fuerza estaba en la mano de sus opresores, y para ellos no había consolador.

S rátértem én és láttam mindazon elnyomásokat, melyek történnek a nap alatt; s íme az elnyomottak könnye, s nincs nekik vigasztalójuk, s elnyomóik kezéből erőszak kél, de nincs nekik vigasztalójuk.

2 Y alabé yo los muertos, que ya murieron, más que los vivos, que son vivos hasta ahora.

És dicsértem én a holtakat, azokat, kik rég meghaltak, inkább mint az élőket, kik még életben vannak;

3 Y tuve por mejor que ellos ambos al que aun no fue; porque no ha visto las malas obras que se hacen debajo del sol.

de boldogabbnak mindkettőjüknél azt, ki még nem is lett, a ki nem látta; a rossz dolgot, mely történik a nap alatt.

4 Ví también todo trabajo, y toda rectitud de obras, que no es sino envidia del hombre contra su prójimo. También esto es vanidad, y aflicción de espíritu.

És láttam én minden fáradságot és a cselekvésnek minden ügyességét, hogy az az egyiknek irígysége a másik ellen. Ez is hiúság és szélnek hajhászása.

5 El insensato pliega sus manos, y come su carne.

A balga összefonja kezeit és saját húsát emészti.

6 Mas vale el un puño lleno con descanso, que ambos puños llenos con trabajo, y aflicción de espíritu.

Jobb teli tenyérnyi nyugalom, mint két teli maroknyi fáradság és szélhajhászás.

7 Yo me torné otra vez, y ví otra vanidad debajo del sol.

És rátértem én és láttam egy hiúságot a nap alatt:

8 Es el hombre solo, sin sucesor; que ni tiene hijo ni hermano, y nunca cesa de trabajar, ni aun sus ojos se hartan de sus riquezas; ni piensa: ¿Para quién trabajo yo, y defraudo mi alma del bien? También esto es vanidad, y ocupación mala.

van egy s nincs vele második, sem fia, sem testvére nincs neki; de nincs vége minden fáradságának, szeme sem lakik jó1 gazdagsággal: kiért fáradok én tehát, és megvonom lelkemtől a jót? Ez is hiúság és rossz egy bajlódás!

9 Mejores son dos que uno; porque tienen mejor paga de su trabajo.

Jobb a kettő mint az egy, mert van nekik jó jutalmuk fáradságukért.

10 Porque si cayeren, el uno levantará a su compañero: mas ¡ay del solo! que cuando cayere, no habrá segundo que le levante.

Mert ha elesnek, az egyik fölemeli társát; de jaj neki az egynek, ki elesik, és nincs második, hogy fölemelje.

11 También si dos durmieren, calentarse han: mas el solo ¿cómo se calentará?

Épúgy, ha ketten feküsznek, melegjük lesz, de az egynek mikép legyen melege?

12 Y si alguno prevaleciere contra el uno, dos estarán contra él; porque cordón de tres dobleces no presto se rompe.

És ha valaki megtámadja az egyiket, a kettő áll neki ellen; s a hármas fonál nem egyhamar szakad szét.

13 Mejor es el muchacho pobre y sabio, que el rey viejo e insensato, que no puede ser más avisado.

Jobb szegény és bölcs ifjú, mint vén és balga király, a ki többé nem képes intést elfogadni.

14 Porque como de la cárcel salió a reinar; porque en su reino nació pobre.

Mert a foglyok házából jött ki, hogy király legyen, bár királyságában szegénynek született is.

15 Ví mas todos los vivientes debajo del sol caminando con el muchacho sucesor, que estará en su lugar.

Láttam mind az élőket, kik járnak a nap alatt, az ifjú, ama másik mellett, a ki helyette támad.

16 No tiene fin todo el pueblo, que fue antes de ellos: tampoco los que fueren después, se alegrarán en él. También esto es vanidad, y aflicción de espíritu.

Nincs vége mind a népnek, mindazoknak, kiknek élén van; de nem fognak vele sem örülni az utóbbiak, mert ez is hiúság és szélnek hajhászata.