2 Samuel 22
1 Y habló David a Jehová las palabras de este cántico, el día que Jehová le libró de la mano de todos sus enemigos, y de la mano de Saul, y dijo:
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Jehová es mi roca, y mi fortaleza, y mi librador.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 Dios es mi peñasco, en él confiaré: mi escudo, y el cuerno de mi salud: mi fortaleza, y mi refugio: mi salvador, que me librarás de violencia.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 A Jehová digno de ser loado invocaré, y seré salvo de mis enemigos.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Cuando me cercaron ondas de muerte, y arroyos de iniquidad me asombraron;
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6 Cuando las cuerdas del sepulcro me ciñeron, y los lazos de muerte me tomaron descuidado; (Sheol h7585)
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 Cuando tuve angustia, invoqué a Jehová, y clamé a mi Dios, y él desde su templo oyó mi voz, mi clamor llegó a sus oídos.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 La tierra se removió, y tembló: los fundamentos de los cielos fueron movidos, y se estremecieron; porque él se airó.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Subió humo de sus narices, y de su boca fuego consumidor, por el cual se encendieron carbones.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 Y abajó los cielos y descendió: una oscuridad debajo de sus pies.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 Subió sobre el querubim, y voló: aparecióse sobre las alas del viento.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 Puso tinieblas al derredor de sí como por cabañas: aguas negras, y espesas nubes.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 Del resplandor de su presencia se encendieron ascuas ardientes.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 Tronó de los cielos Jehová, y el Altísimo dio su voz.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 Arrojó saetas, y desbaratólos: relampagueó, y los consumió.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 Entonces aparecieron los manaderos de la mar, y los fundamentos del mundo fueron descubiertos por la reprensión de Jehová, por la respiración del resuello de su nariz.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Extendió su mano de lo alto, y arrebatóme, y sacóme de las muchas aguas.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Libróme de fuertes enemigos, de los que me aborrecían, los cuales eran más fuertes que yo.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Los cuales en el día de mi calamidad me tomaron descuidado: mas Jehová fue mi bordón.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 Sacóme a anchura; me libró, porque puso su voluntad en mí.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 Pagóme Jehová conforme a mi justicia: y conforme a la limpieza de mis manos me dio la paga.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 Porque yo guardé los caminos de Jehová: y no me aparté impíamente de mi Dios.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 Porque delante de mí tengo todas sus ordenanzas: y sus fueros, no me retiraré de ellos.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 Y fui perfecto con él, y me guardé de mi iniquidad.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 Y pagóme Jehová conforme a mi justicia: y conforme a mi limpieza delante de sus ojos.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Con el bueno eres bueno, y con el valeroso perfecto, eres perfecto.
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 Con el limpio eres limpio: mas con el perverso, eres perverso.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 Y salvas al pueblo pobre: mas tus ojos, sobre los altivos, para abatirlos.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Porque tú eres mi lámpara, oh Jehová: Jehová da luz a mis tinieblas.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Porque en ti romperé ejércitos, y en mi Dios saltaré las murallas.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 Dios, perfecto su camino: la palabra de Jehová purificada, escudo es de todos los que en él esperan.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Porque ¿qué Dios hay sino Jehová? ¿O quién es fuerte sino nuestro Dios?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Dios es el que con virtud me corrobora, y el que escombra mi camino.
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 El que hace mis pies como de ciervas, y el que me asienta en mis alturas.
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 El que enseña mis manos para la pelea: y el que da que yo quiebre con mis brazos el arco de acero.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 Tú me diste el escudo de tu salud, y tu benignidad me ha multiplicado.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Tú ensanchaste mis pasos debajo de mí, para que no titubeasen mis rodillas.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Perseguiré mis enemigos, y quebrantarlos he, y no me volveré hasta que los acabe.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 Consumirlos he, y herirlos he; que no se levantarán. Y caerán debajo de mis pies.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Ceñísteme de fortaleza para la batalla, y postraste debajo de mí los que contra mí se levantaron.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 Tú me diste la cerviz de mis enemigos, de mis aborrecedores, y que yo los talase.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Miraron, y no hubo quien los librase; a Jehová, mas no les respondió.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Yo los quebrantaré como a polvo de la tierra: como a lodo de las plazas los desmenuzaré, y los disiparé.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Tú me libraste de contiendas de pueblos: tú me guardaste para que fuese cabeza de gentes: pueblos que no conocía, me sirvieron.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Los extraños titubeaban a mí; en oyendo me obedecían.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Los extraños se desleían, y temblaban en sus encerramientos.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 Viva Jehová, y sea bendita mi roca: sea ensalzado el Dios, que es la roca de mi salvamento.
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 El Dios, que me ha dado venganzas, y sujeta los pueblos debajo de mí,
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 Que me saca de entre mis enemigos: tú me sacaste en alto de entre los que se levantaron contra mí: librásteme del varón de iniquidades.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Por tanto yo te confesaré en las gentes, oh Jehová, y cantaré a tu nombre.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 El que engrandece las saludes de su rey: y el que hace misericordia a su ungido David, y a su simiente para siempre.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
