2 Reyes 4

1 Una mujer de las mujeres de los hijos de los profetas clamó a Eliseo, diciendo: Tu siervo mi marido es muerto: y tú sabes que tu siervo era temeroso de Jehová: y ha venido el acreedor para tomarse dos hijos míos por siervos.

Egy asszony pedig a prófétafiak feleségei közül kiáltott Elísának, mondván: Szolgád, az én férjem meghalt, te pedig tudod, hogy szolgád félte az Örökkévalót; s a hitelező jött, hogy elvegye két gyermekemet magának szolgákul.

2 Y Eliseo le dijo: ¿Qué te haré yo? declárame que tienes en casa. Y ella dijo: Tu sierva ninguna cosa tiene en casa, sino una botija de aceite.

És szólt hozzá Elísá: Mit tegyek érted? Mondd meg nekem, mid van a háznál? Mondta: Nincs szolgálódnak semmije a háznál, hanem csak egy korsó olaj.

3 Y él le dijo: Vé, y demándate vasos emprestados de todos tus vecinos, vasos vacíos, no pocos.

Erre mondta: Menj, kérj magadnak kölcsön ott künn edényeket mind a te szomszédaidtól, üres edényeket, ne kérj keveset.

4 Y entra y cierra la puerta tras ti, y tras tus hijos: y echa en todos los vasos, y en estando uno lleno, pónlo a parte.

S menj be és zárd be az ajtót magad mögött és fiaid mögött, önts be mindez edényekbe, a telit pedig tedd félre.

5 Y partió la mujer de él, y cerró la puerta tras sí y tras sus hijos, y ellos le llegaban los vasos, y ella echaba del aceite.

Elment tőle és bezárta az ajtót maga mögött és fiai mögött; ők oda nyújtogatták neki, ő meg öntögetett.

6 Y como los vasos fueron llenos, dijo a su hijo: Llégame aun otro vaso. Y él dijo: No hay más vasos. Entonces el aceite cesó.

És volt, a mint megteltek az edények, szólt a fiához: Nyújts ide nekem még edényt! Mondta neki: Nincs több edény. Erre megszűnt az olaj.

7 Y ella vino, y díjolo al varón de Dios; el cual le dijo: Vé, y vende este aceite, y paga a tus acreedores: y tú y tus hijos vivíd de lo que quedare.

Odament és tudtára adta az isten emberének. Mondta: Menj, add el az olajt és fizesd meg adósságodat, te pedig, meg fiaid élj abból, a mi marad.

8 Aconteció también, que un día Eliseo pasaba por Suna: y había allí una mujer principal, la cual le constriñó a que comiese del pan: y así cuando pasaba por allí, veníase a su casa a comer del pan.

Volt egy napon, Elísá átment Súnémbe. Ott volt egy nagyrangú asszony, aki őt tartóztatta, hogy kenyeret egyék; volt tehát, valahányszor arra ment, betért oda, hogy kenyeret egyék.

9 Y ella dijo a su marido: He aquí, ahora yo entiendo que este, que siempre pasa por nuestra casa, es varón de Dios santo.

És szólt férjéhez: Íme, kérlek, tudom, hogy Istennek szent embere az, aki mindig erre jár mifelénk.

10 Yo te ruego que hagamos una pequeña cámara de paredes, y pongamos en ella cama, y mesa, y silla, y candelero, para que cuando viniere a nuestra casa, se recoja en ella.

Csináljunk csak egy kicsiny, falmelletti felsőszobát és tegyünk oda számára ágyat, asztalt, széket és lámpást; és lészen, amikor hozzánk jő, betérhet oda.

11 Y aconteció, que un día él vino por allí, y recogióse en aquella cámara, y durmió en ella.

Volt egy napon, eljött oda, betért a felső szobába és lefeküdt ott.

12 Entonces dijo a Giezi su criado: Llama a esta Sunamita. Y como él la llamó, ella pareció delante de él.

És szólt Géchazíhoz, az ő legényéhez: Hídd ide ezt a súnémi nőt. Hívta őt, és megállt előtte.

13 Y él le dijo: Díle: He aquí, tú has estado solícita por nosotros en todo este cuidado: ¿qué quieres que haga por ti? ¿Has menester que hable por ti al rey, o al general del ejército? Y ella respondió: Yo habito en medio de mi pueblo.

Ekkor mondta neki: Szólj csak hozzá: íme bajlódtál miattunk mind e bajlódással, mit lehet érted tenni? Kell-e beszélni érted a királlyal vagy a hadvezérrel? Mondta: Népem között lakom én.

14 Y él dijo: ¿Qué pues haremos por ella? Y Giezi respondió: He aquí ella no tiene hijo, y su marido es viejo.

Erre mondta: Hát mit lehet érted tenni? Mondta Géchazí: Ámde fia nincs neki és férje öreg.

15 Y él dijo: Llámala: y él la llamó: y ella se paró a la puerta.

Ekkor mondta: Hídd őt ide! Odahívta őt és megállt az ajtóban.

16 Y él le dijo: A este tiempo según el tiempo de la vida, abrazarás un hijo. Y ella dijo: No señor mío, varón de Dios, no hagas burla de tu sierva.

És mondta: Ebben az időben esztendőre ilyentájt fiat fogsz ölelni. Mondta: Ne uram, Isten embere, ne áltasd szolgálódat.

17 Y la mujer concibió, y parió un hijo a aquel mismo tiempo que Eliseo le había dicho, según el tiempo de la vida.

S várandós lett az asszony és fiat szült, abban az időben, esztendőre olyantájt, melyet megmondott neki Elísá.

18 Y como el niño fue grande aconteció, que un día salió a su padre a los segadores.

És nagy lett a gyermek. S történt egy napon, hogy kiment atyjához, az aratókhoz.

19 Y dijo a su padre: Mi cabeza, mi cabeza. Y él dijo a un criado: Llévale a su madre.

És szólt atyjához: A fejem! A fejem! Erre szólt a legénynek: Vidd el az anyjához.

20 Y como él le tomó, y le trajo a su madre, estuvo sentado sobre sus rodillas hasta mediodía, y murióse.

Elvette és odavitte anyjához; annak térdein ült egész délig és meghalt.

21 Ella entonces subió, y púsole sobre la cama del varón de Dios: y cerró la puerta sobre él, y salió:

Erre fölment és lefektette az Isten emberének ágyára, bezárta, őt és kiment.

22 Y llamando a su marido, díjole: Ruégote que envíes conmigo a alguno de los criados, y una de las asnas, para que yo vaya corriendo al varón de Dios, y vuelva.

Szólította a férjét és mondta: Küldj nekem, kérlek, egyet a legények közül és egy szamarat, hadd sietek az Isten emberéhez, s majd visszatérek.

23 Y él dijo: ¿Para qué has de ir a él hoy? no es nueva luna ni sábado. Y ella respondió: Paz.

Mondta: Minek akarsz ma menni hozzá, nincs újhold és nincs szombat! De mondta: Béke!

24 E hizo enalbardar un asna, y dijo al mozo: Guia y anda, y no me hagas detener para que suba, sino cuando yo te lo dijere.

Erre fölnyergelte a szamarat és szólt legényéhez: Hajts és menj, ne akassz meg engem a nyargalásban, ha csak nem mondom neked.

25 Y partiéndose vino al varón de Dios al monte del Carmelo, y cuando el varón de Dios la vio de lejos, dijo a su criado Giezi: He allí la Sunamita.

Elment és odaért az Isten emberéhez a Karmel hegyére. És volt, amint őt messziről meglátta az Isten embere, szólt Géchazíhoz, legényéhez: Itt van ama súnémi nő.

26 Yo te ruego que vayas ahora corriendo a recibirla, y díle: ¿Tienes paz, y tu marido, y tu hijo? Y ella dijo: Paz.

Most fuss csak elejébe és mondd neki: Béke van-e veled, béke-e a férjeddel, béke-e a gyermekkel? Mondta: Béke!

27 Y ella vino al varón de Dios en el monte, y asió de sus pies, y llegó Giezi para quitarla: mas el varón de Dios le dijo: Déjala; porque su alma está en amargura, y Jehová me lo ha encubierto, y no me lo ha revelado.

Odament az Isten emberéhez a hegyre és megragadta lábait; ekkor odalépett Géchazí, hogy ellökje, de azt mondta az Isten embere: Hagyjad őt, mert megkeseredett az ő lelke, az Örökkévaló pedig elrejtette tőlem és nem adta tudtomra.

28 Y ella dijo: ¿Pedí yo hijo a mi señor? ¿No dije yo, que no burlases de mi?

És mondta: Hát kértem-e a fiút uramtól, nem mondtam-e: ne hitegess engem?

29 Entonces él dijo a Giezi: Ciñe tus lomos, y toma mi bordón en tu mano, y vé, y si alguno te encontrare, no le saludes, y si alguno te saludare, no le respondas. Y pondrás mi bordón sobre el rostro del niño.

Erre mondta Géchazínak: Övezd föl derekadat, vedd kezedbe pálcámat és menj: ha valakit találsz, ne köszöntsd és ha téged köszönt valaki, ne válaszolj neki; és tedd pálcámat a fiú arcára.

30 Entonces dijo la madre del niño: Vive Jehová, y vive tu alma, que no te dejaré.

Ekkor szólt a gyermek anyja: Él az Örökkévaló és lelked életére, nem hagylak el! Fölkelt tehát és utána ment.

31 Él entonces se levantó, y siguióla. Y Giezi había ido delante de ellos, y había puesto el bordón sobre el rostro del niño, mas ni tenía voz ni sentido, y así se había vuelto para encontrar a Eliseo, y declaróselo, diciendo: El mozo no despierta.

Géchazí pedig elment volt előttük és rátette a pálcát a fiú arcára, de se hang, se hír; ekkor visszament elébe és jelentette neki, mondván: Nem ébredt fel a fiú.

32 Y venido Eliseo a la casa, he aquí el niño que estaba tendido muerto sobre su cama.

Erre bement Elísá a házba, és íme a fiú halott volt, ágyára fektetve.

33 Y entrando él, cerró la puerta sobre ambos, y oró a Jehová.

Bement, kettejükre zárta az ajtót és imádkozott az Örökkévalóhoz.

34 Y subió, y echóse sobre el niño, poniendo su boca sobre la boca de él, y sus ojos sobre los ojos de él, y sus manos sobre las manos de él: y así se tendió sobre él, y la carne del mozo se calentó.

Fölhágott, ráfeküdt a gyermekre, rátette száját az ő szájára, szemeit az ő szemeire és kezeit az ő kezeire és reá hajlott; erre megmelegedett a gyermek teste.

35 Y volviendo paseóse por casa a una parte y a otra, y después subió, y tendióse sobre él, y el mozo estornudó siete veces, y abrió sus ojos.

Elfordult és járt a házban egyet ide s egyet oda, felhágott és reá hajlott, ekkor prüsszentett a fiú hét ízben is, és felnyitotta a fiú a szemeit.

36 Entonces él llamó a Giezi, y díjole: Llama a esta Sunamita. Y él la llamó: y entrando ella, él le dijo: Toma tu hijo.

Szólította Géchazít és mondta: Hídd ide ezt a súnémi nőt! Odahívta és bement hozzá; ekkor mondta: Vidd el fiadat!

37 Y ella entró, y echóse a sus pies, e inclinóse a tierra, y tomó su hijo, y se salió.

Erre odament, lábaihoz vetette magát és a földre borult; elvitte fiát és kiment.

38 Y volvióse Eliseo a Gálgala. Y hubo grande hambre en la tierra. Entonces los hijos de los profetas estaban con él: y dijo a su criado: Pon una grande olla, y haz potaje para los hijos de los profetas.

Elísá pedig visszatért Gilgálba éhség volt az országban – és előtte ültek a prófétafiak. És mondta legényének: Tedd föl a nagy fazekat és készíts főzeléket a prófétafiak számára.

39 Y salió uno al campo a coger yerbas: y halló una parra montés, y cogió de ella uvas monteses su ropa llena: y volvió, y cortólas en la olla del potaje: porque no sabían lo que era.

Kiment egyikük a mezőre, hogy füveket szedjen, talált vad indát és tele szedte róla ruháját vad ugorkákkal; bement és beleaprította a főzelékes fazékba, mert nem ismerték.

40 Y echó de comer a los varones: y fue que comiendo ellos de aquel guisado, dieron voces, diciendo: Varón de Dios, la muerte en la olla. Y no lo pudieron comer.

És kitálalták az emberek számára, hogy egyenek; de történt, amint ettek a főzelékből, fölsikoltottak és mondták: Halál van a fazékban, oh Isten embere. És nem bírtak enni.

41 El entonces dijo: Traed harina. Y esparcióla en la olla, y dijo: Echa de comer al pueblo. Y no hubo más mal en la olla.

Mondta: Vegyetek hát lisztet! És belevetette a fazékba és mondta: Tálald ki a népnek, hogy egyenek! És nem volt semmi ártalmas a fazékban.

42 Ítem, un varón vino de Baal-salisa, el cual trajo al varón de Dios, panes de primicias, veinte panes de cebada, y espigas de trigo nuevo en su espiga. Y él dijo: Da al pueblo, y coman.

És egy ember jött Báal-Sálísából és hozott az Isten emberének zsengéből való kenyeret, húsz árpa kenyeret és gabonaszemeket a. tarisznyájában. És mondta: Adj a népnek, hogy egyenek!

43 Y respondió el que le servía: ¿Cómo pondré esto delante de cien varones? Y él tornó a decir: Da al pueblo, y coman: porque Jehová dijo así: Comerán, y sobrará.

De mondta a szolgája: Hogyan adjam ezt száz ember elé? Mondta: Adj a népnek, hogy egyenek! Mert így szól az Örökkévaló: Esznek és még marad is!

44 Entonces él lo puso delante de ellos: y comieron, y sobróles conforme a la palabra de Jehová.

Eléjük adta tehát s ettek, és még maradt, az Örökkévaló igéje szerint.