Salmos 95

1 ¡Vengan, cantemos con gozo a Yavé! ¡Aclamemos con júbilo a la Roca de nuestra salvación!

Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

2 Entremos ante su Presencia con acción de gracias, Aclamémoslo con salmos.

Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

3 Porque Yavé es ʼEL grande, Y gran Rey sobre todos los ʼelohim.

Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

4 En su mano están las profundidades de la tierra. Suyas son las alturas de las montañas.

kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

5 Suyo es el mar, pues Él lo hizo, Y sus manos formaron la tierra seca.

kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

6 Vengan, adoremos y postrémonos. Arrodillémonos [ante] la Presencia de Yavé, nuestro Hacedor,

Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

7 Porque Él es nuestro ʼElohim, Nosotros el pueblo de su prado y ovejas de su mano. Si ustedes oyen hoy su voz,

Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

8 No endurezcan sus corazones como en Meriba, Como en el día de Masa en el desierto,

Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

9 Cuando me tentaron sus antepasados. Me probaron, aunque vieron mi obra.

a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

10 Durante 40 años estuve disgustado con aquella generación, Y dije: Es un pueblo que divaga en su corazón, Y no conoce mis caminos.

Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

11 Por tanto, juré en mi ira Que no entrarán en mi reposo.

úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!