Salmos 55
1 Oh ʼElohim, escucha mi oración, Y no te escondas de mi súplica.
A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
2 Está atento y respóndeme. Estoy inquieto y conturbado en mi oración
Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
3 A causa de la voz del enemigo. Por la opresión del perverso, Porque bajan aflicción sobre mí, Y me persiguen con furor.
az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
4 Mi corazón se retuerce dentro de mí. Me asaltan terrores de [la] muerte.
Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
5 Temor y temblor vienen sobre mí. El terror me cubre,
félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
6 Y digo: ¡Oh, si yo tuviera alas como una paloma! Volaría yo y descansaría.
Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
7 Ciertamente huiría lejos. Viviría en el desierto. (Selah)
íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
8 Me apresuraría a escapar del viento borrascoso de la tempestad, Del aguacero fuerte y la tormenta.
Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vikar elől.
9 Destrúyelos, oh ʼAdonay, confunde sus lenguas, Porque vi en la ciudad violencia y disputa.
Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
10 Día y noche rondan sobre sus muros. La iniquidad y la aventura están en medio de ella.
Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
11 Destrucción hay dentro de ella. Opresión y engaño no se apartan de sus calles.
Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piaczáról elnyomás és csalárdság.
12 Porque no es un enemigo el que me agravia. Si fuera así, lo soportaría. Ni se levantó contra mí el que me aborrece. Podría ocultarme de él.
Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fenhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
13 Sino tú, un hombre igual a mí, Mi compañero, mi íntimo amigo.
hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
14 Juntos teníamos dulce comunión, Y con intimidad andábamos en la Casa de ʼElohim.
a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
15 Que la muerte los sorprenda, Que desciendan vivos al Seol, Porque hay maldad en su habitación, en medio de ellos. (Sheol h7585)
Rontson rájuk a lialál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben. (Sheol h7585)
16 Pero yo clamaré a ʼElohim, Y Yavé me salvará.
Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
17 Al llegar la noche, por la mañana y a mediodía Me quejaré y gemiré, Y Él escuchará mi voz.
Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
18 Él rescata en paz mi alma del ataque contra mí, Aunque muchos se enfrenten contra mí.
kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harczból, mert sokan voltak ellenem.
19 ʼEL escuchará y los afligirá, Él, Quien está entronizado desde tiempo antiguo. (Selah) Porque ellos no cambian, Por tanto no temen a ʼElohim.
Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
20 [El inicuo] extiende sus manos Contra los que estaban en paz con él. Viola su pacto.
Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
21 Su boca fue más blanda que mantequilla, Pero hay contienda en su corazón. Más suaves que aceite son sus palabras, Pero son como espadas desenvainadas.
Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
22 Echa sobre Yavé tu carga, Y Él te sustentará. Jamás dejará caído al justo.
Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
23 Oh ʼElohim, Tú los harás bajar a la fosa de destrucción. Los sanguinarios y engañadores no vivirán la mitad de sus días. Pero yo confío en Ti.
Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.
