Salmos 49
1 Oigan esto, pueblos todos, Escuchen todos los habitantes del mundo,
A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár. Halljátok ezt, mind a népek, figyeljetek, mind a világ lakói,
2 Tanto los humildes como los de alto nivel, Ricos y pobres juntamente.
ember fiai is, férfi fiai is, egyaránt gazdag és szűkölködő!
3 Mi boca hablará sabiduría, Y la meditación de mi corazón entendimiento.
Szájam bölcseséget beszél és szívem gondolata értelem.
4 Inclinaré al proverbio mi oído. Declararé con el arpa mi dicho.
Példázatnak hajtom oda fülemet, hárfa mellett nyitom meg rejtvényemet.
5 ¿Por qué tengo que temer en días de adversidad Cuando me rodea la iniquidad de mis adversarios,
Miért féljek bajnak napjaiban, mikor bűn környez sarkaimon
6 Que confían en la abundancia de sus posesiones, Y se jactan de sus inmensas riquezas?
A kik vagy onukban bíznak s nagy gazdagságukkal dicsekszenek –
7 Ninguno de ellos puede de algún modo redimir al hermano, Ni pagar su rescate a ʼElohim.
testvérét megváltani nem váltja meg senki, nem adhatja Istennek a váltságdíjat.
8 Porque la redención de su vida es costosa, Y nunca será suficiente,
Hisz drága volna saját lelkük megváltása – abban is hagyja örökre –
9 Para que viva eternamente Y jamás pase a corrupción.
hogy tovább élne, mindétig, nem látná a vermet.
10 Porque ve que aun los sabios mueren Igual como perecen el ignorante y el necio, Y dejan a otros sus riquezas.
Bizony, látja! Bölcsek meghalnak, balga és oktalan egyaránt elvesznek és másokra hagyják vagyonukat.
11 Su íntima aspiración es que sus casas sean eternas, Sus moradas, por todas las generaciones. A sus tierras dan sus nombres.
Belső gondolatuk: házaik örökre megmaradnak, lakásaik nemzedékre meg nemzedékre; nevükkel nevezték meg a. földeket.
12 Pero el hombre no permanecerá con honra. Es como las bestias que perecen.
De az ember az ő dicsőségében nem marad meg, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
13 Esta es la senda de los necios, Y de aquellos que tras ellos aprueban sus palabras. (Selah)
Ez az útjuk az ő balgaságuk; utánuk is lesznek, kik beszédjüket kedvelik. Széla.
14 Como un rebaño están destinados al Seol, La muerte los pastorea. Los rectos se enseñorearán de ellos por la mañana, Se consumirá su buen parecer, Y el Seol será su morada. (Sheol h7585)
Mint juhokat, az alvilágba tették, a halál legelteti őket; majd uralkodnak rajtuk reggelre az egyenesek, és alakjukat elenyészteti az alvilág, hogy hajlékuk se legyen. (Sheol h7585)
15 Pero ʼElohim redimirá mi alma del poder del Seol, Porque me llevará consigo. (Selah) (Sheol h7585)
Ámde Isten megváltja lelkemet az alvilág hatalmától, mert magához vesz engem. Széla. (Sheol h7585)
16 No temas cuando alguno se enriquece, Cuando aumenta el esplendor de su casa.
Ne félj, midőn meggazdagszik valaki, midőn sokasodik háza dicsősége;
17 Porque nada llevará al morir, Ni descenderá su esplendor tras él.
mert holtában nem visz el semmit, nem száll le ő utána dicsősége.
18 Aunque se congratule mientras vive, Aunque sea alabado porque prospera,
Bár életében önnönmagát áldja, és magasztalnak téged, midőn jót teszel magaddal:
19 Se irá a la generación de sus antepasados Y nunca jamás verá la luz.
odajutsz őseid nemzedéhéhez, kik örökre nem látnak világosságot.
20 El hombre que vive con honor, Pero no entiende [esto], Es como las bestias que perecen.
Ember az ő dicsőségében, de értelem hiján, hasonlít a barmokhoz, melyek elpusztulnak.
