Salmos 44

1 Oh ʼElohim, escuchamos con nuestros oídos, Nos contaron nuestros antepasados Las obras que Tú hiciste en sus días, En los tiempos antiguos.

Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

2 Con tu mano expulsaste a las naciones Para establecerlos a ellos. Abatiste a los pueblos y los echaste.

Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.

3 No poseyeron la tierra por su espada, Ni los libró su brazo, Sino tu mano derecha, tu brazo y la luz de tu rostro, Porque te complaciste en ellos.

Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.

4 Tú eres mi Rey, oh ʼElohim. ¡Ordena las victorias de Jacob!

Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!

5 Por medio de Ti sacudiremos a nuestros enemigos. En tu Nombre pisotearemos a los que se levantan contra nosotros.

Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.

6 Porque no confiaré en mi arco, Ni mi espada me salvará.

Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;

7 Pero Tú nos salvaste de nuestros adversarios Y avergonzaste a los que nos aborrecen.

Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.

8 En ʼElohim nos gloriaremos todo el día Y alabaremos tu Nombre para siempre. (Selah)

Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. (Szela)

9 Pero nos desechaste y nos avergonzaste. No sales con nuestros ejércitos.

Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

10 Nos haces retroceder del adversario. Los que nos aborrecen nos saquean.

Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.

11 Nos entregas como ovejas para el matadero Y nos esparciste entre las naciones.

Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

12 Vendes a tu pueblo por nada. Ningún beneficio exiges por ellos.

Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

13 Nos convertiste en oprobio de nuestros vecinos, En escarnio y burla de los que nos rodean.

Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.

14 Nos pusiste como refrán entre las naciones, Un objeto de burla en medio de los pueblos.

Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

15 Todo el día mi deshonor está delante de mí Y la confusión cubre mi cara,

Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.

16 Por la voz del que me critica y deshonra Por causa del enemigo y del vengativo.

A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

17 Todo esto nos vino, Pero no nos olvidamos de Ti, Ni fuimos infieles a tu Pacto.

Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

18 Nuestro corazón no se volvió atrás, Ni nuestros pasos se desviaron de tu senda.

Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:

19 Pero Tú nos aplastaste en un sitio de chacales, Y nos cubriste con la sombra de muerte.

Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

20 Si nos olvidamos del Nombre de nuestro ʼElohim O alzamos nuestras manos a un ʼelohim extraño,

Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

21 ¿ʼElohim no demandaría esto? Porque Él conoce los secretos del corazón.

Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.

22 Pero por tu causa nos matan cada día. Somos considerados como ovejas para el matadero.

Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.

23 Despiértate, ʼAdonay. ¿Por qué duermes? Despiértate, no nos rechaces para siempre.

Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el minket örökké!

24 ¿Por qué escondes tu rostro Y te olvidas de la aflicción y de nuestra opresión?

Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?

25 Porque nuestra alma está agobiada hasta el polvo Y nuestro cuerpo está pegado a la tierra.

Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.

26 Levántate, sé nuestra Ayuda. Redímenos por tu misericordia.

Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!