Salmos 35
1 ¡Oh Yavé, contiende con los que contienden contra mí! ¡Pelea contra los que combaten contra mí!
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 ¡Echa mano al escudo y al broquel, Y levántate en mi ayuda!
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Saca la lanza y cierra el paso a mis perseguidores. Dí a mi alma: ¡Yo soy tu Salvación!
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Sean avergonzados y confundidos Los que buscan mi vida. Sean vueltos atrás y confundidos Los que traman mi mal.
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 Sean como la cáscara de grano arrebatada por el viento, Y acóselos el Ángel de Yavé.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 Sea su camino tenebroso y resbaladizo, Y el Ángel de Yavé los persiga.
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 Porque sin causa me tendieron su red, Sin motivo cavaron fosa para mi vida.
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Véngale destrucción inesperada. Atrápelo la red que él mismo tendió, Y caiga en ella con igual destrucción.
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 Mi alma se deleitará en Yavé. Se regocijará en su salvación.
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 Todos mis huesos dirán: Oh Yavé, ¿quién como Tú, Que libras al débil del que es demasiado fuerte para él, Y al pobre y menesteroso del que lo despoja?
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 Se levantan testigos falsos De lo que no sé me preguntan.
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 Me devuelven mal por bien Para desolación a mi alma.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 Yo en cambio, al estar ellos enfermos, Me vestía de ropa áspera Y afligía mi alma con ayuno, Hasta que mi súplica a favor de ellos me era concedida.
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 Como por mi amigo o hermano actuaba, Como el que llora por su madre, Afligido me humillaba.
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 Pero ellos, en mi adversidad se alegraron, Y se reunieron contra mí. Atacantes se reunieron contra mí, Y yo no lo entendía. Me despedazaban sin cesar.
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 Como profanos burladores en las fiestas Rechinaron contra mí sus dientes.
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 Oh ʼAdonay, ¿hasta cuándo consentirás esto? ¡Libra mi vida de sus destrucciones, Mi única vida de los leones!
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 Yo te daré gracias en la gran congregación, Te alabaré entre un pueblo numeroso.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 No se alegren de mí los que sin causa son mis enemigos, Ni guiñan el ojo los que me aborrecen sin causa.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 Por cuanto no hablan de paz, Sino inventan palabras calumniosas contra los mansos de la tierra.
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 Ensanchan su boca contra mí, y dicen:
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 ¡Oh Yavé, Tú lo viste! ¡No calles! ¡Oh ʼAdonay, no estés lejos de mí!
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 ¡Despierta y levántate a hacer justicia, ʼElohim mío y ʼAdonay mío!
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 Júzgame conforme a tu justicia, oh Yavé ʼElohim mío, Que no se alegren ellos de mí.
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 No digan ellos en su corazón: ¡Ajá, aquí está lo que queríamos! No digan: ¡Lo devoramos!
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 Sean avergonzados y confundidos juntos Los que de mi mal se alegran. Vístanse de vergüenza y deshonor Los que se engrandecen sobre mí.
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Canten de júbilo y alégrense los que favorecen mi justicia, Y digan continuamente: ¡Engrandecido sea Yavé, Quien se complace en la prosperidad de su esclavo!
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 Mi lengua hablará de tu justicia y de tu alabanza todo el día.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
