Salmos 22
1 ¡ʼEL mío, ʼEL mío! ¿Por qué me desamparaste? ¿Por qué estás lejos de mi salvación y de las palabras de mi clamor?
A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
2 ʼElohim mío, clamo de día, y no respondes, Y de noche, y no hay descanso para mí.
Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
3 Pero Tú eres santo, ¡Tú, que moras entre las alabanzas de Israel!
Pedig te szent v agy. lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
4 En Ti confiaron nuestros antepasados. Confiaron, y Tú los libraste.
te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
5 Clamaron a Ti, y fueron librados. Confiaron en Ti, y no fueron avergonzados.
Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
6 Pero yo soy gusano y no hombre, Oprobio de los hombres y despreciado por el pueblo.
De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
7 Todos los que me ven me escarnecen. Hacen una mueca con los labios. Menean la cabeza y dicen:
Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
8 Se encomendó a Yavé. Líbrelo Él. Que Él lo rescate, Puesto que se complacía en Él.
Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
9 Pero Tú eres el que me sacó del vientre. Me diste confianza aun cuando estaba a los pechos de mi madre.
Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
10 A Ti fui entregado desde la matriz, Desde el vientre de mi madre Tú eres mi ʼEL.
te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
11 No te alejes de Mí, porque la angustia está cerca, Porque no hay quien ayude.
Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
12 Me rodearon muchos toros. Fuertes toros de Basán me rodearon.
Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
13 Abren su boca contra mí Como león voraz y rugiente.
fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
14 Soy derramado como aguas Y todos mis huesos se descoyuntan. Mi corazón se volvió como cera. Se derritió entre mis órganos.
Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
15 Mi vigor está seco como tiesto Y mi lengua se pega a mis mandíbulas. ¡Me pones en el polvo de la muerte!
Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
16 Perros me rodearon. Me cercó cuadrilla de perversos. Horadaron mis manos y mis pies.
Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
17 Puedo contar todos mis huesos. Ellos me miran y me observan.
megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
18 Reparten entre sí mis ropas, Y sobre mi túnica echan suertes.
Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
19 Pero Tú, oh Yavé, ¡no te alejes! Fortaleza mía, ¡Apresúrate a socorrerme!
Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
20 ¡Libra de la espada el alma mía, Del poder del perro mi vida!
Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
21 ¡Sálvame de la boca del león Y de los cuernos de los toros salvajes! ¡Me has respondido!
Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
22 Anunciaré tu Nombre a mis hermanos. En medio de la congregación te alabaré.
Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
23 Los que temen a Yavé, alábenlo. Glorifíquenlo, toda la descendencia de Jacob, Y témanle, toda la descendencia de Israel,
Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
24 Porque no menospreció ni aborreció el dolor del afligido, Ni de él ocultó su rostro, Sino cuando clamó a Él, Lo escuchó.
Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
25 De Ti viene mi alabanza en la gran congregación. Cumpliré mis votos delante de los que te temen.
Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
26 ¡Los pobres comerán y serán saciados! ¡Alabarán a Yavé los que lo buscan! ¡Que su corazón viva para siempre!
Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
27 Se acordarán y volverán a Yavé de todos los confines de la tierra, Y todas las familias de las naciones se postrarán delante de Ti.
Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
28 Porque de Yavé es el reino, Y Él gobierna las naciones.
Mert az Örökkévalóé a. királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
29 Comerán y se postrarán Todos los poderosos de la tierra, Los que bajan al polvo se postrarán ante Él, Los que no pueden conservar viva su alma.
Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letérdelnek mind a porba sülyedők, és a ki lelkét nem tartotta fönn.
30 Una futura generación le servirá. Esto se dirá de ʼAdonay hasta la próxima generación.
Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
31 Acudirán y declararán su justicia, Anunciarán a pueblo que nacerá que Él hizo esto.
jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!
