Salmos 147
1 ¡Aleluya! Porque es bueno cantar salmos a nuestro ʼElohim, Porque agradable, hermosa es la alabanza.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Yavé edifica a Jerusalén. Él reúne a los desterrados de Israel.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Él sana a los quebrantados de corazón Y venda sus heridas.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Él cuenta el número de las estrellas. Él da nombres a todas ellas.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Grande es nuestro ʼAdonay Y prominente en fortaleza. Su entendimiento es infinito.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 Yavé sostiene a los afligidos. Él abate a los perversos hasta la tierra.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Canten a Yavé con acción de gracias. Canten salmos a nuestro ʼElohim con el arpa,
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Quien cubre de nubes el cielo, Quien provee lluvia para la tierra, Quien desarrolla la hierba en las montañas.
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Él da a la bestia su alimento, A las crías de los cuervos que claman.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 No se deleita con la fuerza del caballo, No se complace en las piernas de un hombre.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Yavé favorece a los que le temen, Los que esperan su misericordia.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 ¡Alaba a Yavé, oh Jerusalén! ¡Alaba a tu ʼElohim, oh Sion!
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Porque Él refuerza los cerrojos de tus puertas, Él bendice a tus hijos dentro de ti.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Él establece paz en tus fronteras, Él te sacia con lo mejor del trigo.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Él envía su mandato a la tierra, Su Palabra corre velozmente.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Él da nieve como lana, Él esparce la escarcha como ceniza.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Él lanza su nieve como migas. ¿Quién puede resistir su helada?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Envía su Palabra, Y la derrite, Impulsa su viento para que sople, Y fluyan las aguas.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Él declara sus Palabras a Jacob, Sus Estatutos y Ordenanzas a Israel.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 No trató así con ninguna nación. Ninguna otra conoció sus ordenanzas. ¡Aleluya! ¡Aleluya!
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
