Salmos 132
1 Acuérdate, oh Yavé, de David, Y de toda su aflicción.
Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
2 De cómo juró a Yavé, Y prometió al Fuerte de Jacob:
A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
3 Ciertamente no entraré en mi tienda, Ni subiré a mi cama.
Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
4 No concederé sueño a mis ojos, Ni a mis párpados calma,
Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
5 Hasta que halle lugar para Yavé, Tabernáculo para el Fuerte de Jacob.
Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
6 Ciertamente oímos de ello en Efrata. Lo hallamos en el campo del bosque.
Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
7 Entremos en su Tabernáculo, Postrémonos ante el estrado de sus pies.
Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
8 Oh Yavé, levántate [y ven] al lugar de tu reposo, Tú y el Arca de tu poder.
Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
9 Que tus sacerdotes se vistan de justicia, Y se regocijen tus santos.
Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
10 Por amor a David tu esclavo, No vuelvas el rostro de tu ungido.
Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
11 En verdad Yavé juró a David, Y no se retractará de ello: De tu descendencia sentaré en tu trono.
Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
12 Si tus hijos observan mi Pacto, Y mi testimonio que Yo les enseño, Tus hijos también se sentarán en tu trono para siempre.
Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
13 Porque Yavé escogió a Sion. La deseó para morada suya:
Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
14 Este es el lugar de mi reposo para siempre. Aquí moraré, porque lo deseé.
Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
15 Con abundancia bendeciré su provisión, Y saciaré de pan a sus necesitados.
Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
16 Vestiré con salvación a sus sacerdotes, Y sus santos darán voces de júbilo.
Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
17 Allí retoñará el poder de David. Dispuse una lámpara para mi ungido.
Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
18 A sus enemigos vestiré de vergüenza, Pero sobre él resplandecerá su corona.
Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
