Salmos 109
1 Oh ʼElohim de mi alabanza, no te calles.
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 Porque la boca de los perversos y de los engañadores se abrió contra mí. Hablaron contra mí con lengua mentirosa.
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 Con palabras de odio me rodearon, Y sin causa lucharon contra mí.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 Son mis adversarios para pagar mi amor, Pero yo hablo contigo.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 Me devuelven mal por bien, Y odio por mi amor.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 [Dicen]: Levanta contra él a un perverso, Y esté un acusador a su mano derecha.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 Resulte culpable cuando sea juzgado, Y que su oración sea pecado.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Sean pocos sus días. Tome otro su oficio.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Sean huérfanos sus hijos, Y su esposa, viuda.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Vaguen errantes sus hijos y mendiguen, Y busquen su pan lejos de sus casas arruinadas.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Que el acreedor se apodere de todo lo que tiene, Y extraños saqueen el fruto de su trabajo.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 No tenga quien le extienda misericordia, Ni quien se compadezca de sus huérfanos.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Sean exterminadas todas sus futuras generaciones. Sea el nombre de ellos borrado en la siguiente generación.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Que la iniquidad de sus antepasados sea recordada ante Yavé, Y que no sea borrado el pecado de su madre.
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 Que estén siempre delante de Yavé, Y corte Él de la tierra el recuerdo de ellos,
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Por cuanto no recordó mostrar misericordia, Sino persiguió al hombre afligido y menesteroso, Al quebrantado de corazón, para matarlo.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 También amó la maldición, Así que le llegó. No se deleitó en la bendición, Por tanto ésta estuvo lejos de él.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Se cubrió de maldición como con su manto, Por lo cual la dejó entrar en su cuerpo como agua, Y como aceite en sus huesos.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Que le sea como ropa con la cual se cubra Y como cinturón que lo ate siempre.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Que ésta sea la recompensa de Yavé a mis acusadores Y a los que hablan mal contra mi vida.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 Pero Tú, oh Yavé, el ʼAdonay, Trata conmigo por amor a tu Nombre. Líbrame, porque tu misericordia es buena.
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Porque yo estoy afligido y necesitado. Mi corazón está herido dentro de mí.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 Paso como una sombra cuando se extiende, Soy echado fuera como el saltamonte.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 Mis rodillas están débiles a causa del ayuno, Y mi carne desfallece por falta de sustancia.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 Fui para ellos un objeto de reproche. Cuando me miran, menean su cabeza.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 ¡Ayúdame, oh Yavé, ʼElohim mío! ¡Sálvame según tu misericordia!
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 Que ellos entiendan que ésta es tu mano, Que Tú, oh Yavé, hiciste esto.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Que ellos maldigan, pero Tú, bendice. Cuando se levanten, sean avergonzados, Pero tu esclavo estará alegre.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Que mis acusadores sean cubiertos de deshonra, Y que ellos mismos se cubran de vergüenza como un manto.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 Daré muchas gracias con mi boca a Yavé. En medio de muchos lo alabaré,
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 Porque Él se coloca a la mano derecha del necesitado, Para salvar su vida de los que lo juzgan.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
