Salmos 102
1 Escucha mi oración, oh Yavé, Y llegue mi clamor a Ti.
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
2 No escondas de mí tu rostro en el día de mi angustia. Inclina a mí tu oído. El día cuando te invoco apresúrate a responderme.
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
3 Porque mis días se disuelven como humo, Y mis huesos arden como una chimenea.
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
4 Mi corazón está herido. Se marchita como la hierba. En verdad olvido comer mi pan.
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
5 Por la voz de mi gemido Mis huesos se pegaron a mi carne.
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
6 Soy semejante a la lechuza del desierto. Soy como un búho de las soledades.
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
7 Estoy desvelado. Me siento como pájaro solo en un tejado.
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
8 Mis enemigos me afrentan todo el día. Los que contra mí se enfurecen Se conjuraron contra mí.
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
9 He comido cenizas como pan Y mezclado mi bebida con lágrimas
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
10 A causa de tu indignación y de tu ira, Porque me levantaste y me lanzaste.
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 Mis días son una sombra que se prolonga, Y me marchito como hierba.
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
12 Pero Tú, oh Yavé, permaneces para siempre, Y tu Nombre por todas las generaciones.
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
13 Te levantarás, tendrás misericordia de Sion, Porque es tiempo de tener compasión de ella, Pues llegó el tiempo señalado.
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
14 Ciertamente tus esclavos hallan deleite en sus piedras, Y tienen compasión del polvo de ella.
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
15 Así las naciones temerán al Nombre de Yavé, Y todos los reyes de la tierra [temerán] tu gloria.
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
16 Porque Yavé habrá edificado a Sion Será visto en su gloria.
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
17 Ha considerado la oración de los desposeídos, Y no habrá despreciado su ruego.
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
18 Esto será escrito para la generación venidera, Para que un pueblo que está aún por nacer alabe a YA,
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
19 Porque miró desde lo alto de su Santuario. Desde el cielo Yavé miró a la tierra
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
20 Para escuchar el gemido de los presos, Para libertar a los sentenciados a muerte.
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 Que digan en Sion la fama de Yavé Y su alabanza en Jerusalén,
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
22 Cuando los pueblos y reinos sean juntamente congregados, Para servir a Yavé.
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 Él debilitó mi fuerza en el camino. Acortó mis días.
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
24 Digo: Oh ʼEL mío, no me levantes en la mitad de mis días. Tus años son por todas las generaciones.
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
25 Desde la antigüedad fundaste la tierra, Y los cielos son obra de sus manos.
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
26 Ellos perecerán, Pero Tú permaneces. Todos ellos se desgastarán como una ropa, Como una ropa los cambiarás, Y pasarán.
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
27 Pero Tú eres el mismo, Y tus años no tendrán fin.
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
28 Los hijos de tus esclavos vivirán seguros, Y sus descendientes serán establecidos delante de Ti.
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
