Proverbios 8
1 ¿No clama la sabiduría, Y el entendimiento hace oír su voz?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 En las cimas de las alturas junto al camino, En las encrucijadas de los senderos, allí está ella.
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Junto a las puertas, en la entrada de la ciudad, En el acceso a las puertas, ella da voces:
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 ¡Oh hombres, a ustedes clamo! Mi voz se dirige a los hijos de los hombres.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Oh simples, aprendan prudencia. Y ustedes, insensatos, dispongan su corazón.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Escuchen, porque diré cosas excelentes, Y abriré mis labios para cosas rectas.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Mi boca pronunciará verdad. La maldad es repugnancia para mis labios.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Todas las palabras de mi boca son con justicia. En ellas nada hay torcido o perverso.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Son claras para el que entiende Y rectas para los que hallan el conocimiento.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Reciban mi enseñanza y no plata, Conocimiento, mejor que oro fino.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Pues mejor es la sabiduría que las perlas. Nada de lo que desees podrá compararse con ella.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Yo, la sabiduría, moro con la prudencia, Y descubro el conocimiento y la discreción.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 El temor a Yavé es aborrecer el mal. Aborrezco la soberbia, la arrogancia, el mal camino y la boca perversa.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Mío es el consejo y la eficiente sabiduría. Mía es la inteligencia y mía la valentía.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Por mí reinan los reyes, Y los magistrados administran justicia.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Por mí gobiernan los príncipes Y los nobles que juzgan la tierra.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Yo amo a los que me aman. Me hallan los que temprano me buscan.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Las riquezas y la honra están conmigo, Riquezas y justicia perdurables.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Mi fruto es mejor que el oro, Aun que el oro puro, Y mi ganancia mejor que la plata escogida.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Yo ando por camino de justicia, Por los senderos de equidad,
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Para hacer que los que me aman obtengan su heredad. Y para que yo llene sus tesoros.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 Yavé me poseía en el principio, Ya de antiguo, antes de sus obras.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Eternamente estaba establecida, Antes de haber tierra.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Nací antes que existieran los océanos, Antes que existieran las fuentes de muchas aguas.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Antes que las montañas fueran fundadas, Antes de las colinas, fui yo engendrada.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Cuando Él no había hecho la tierra, ni los campos, Ni el primer polvo del mundo.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Cuando estableció los cielos, allí estaba yo. Cuando trazó el horizonte sobre la superficie del océano,
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Cuando afirmó los cielos arriba, Cuando afirmó las fuentes del océano,
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Cuando señaló al mar su estatuto, Para que las aguas no traspasaran su mandato, Cuando estableció los fundamentos de la tierra,
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Yo estaba junto a Él como arquitecto. Diariamente era su deleite. Me regocijaba ante Él siempre.
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Me regocijaba en su tierra habitada, Y tenía mi deleite con los hijos de los hombres.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Ahora pues, hijos, escúchenme. Inmensamente felices los que guardan mis caminos.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Atiendan la instrucción, sean sabios Y no la menosprecien.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 ¡Inmensamente feliz es el hombre que me escucha, Que vigila en mis portones cada día, Que espera en el umbral de mis entradas!
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Porque el que me halla, Halla la vida y alcanza el favor de Yavé.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Pero el que peca contra mí, defrauda su propia alma. Todos los que me aborrecen aman la muerte.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
