Proverbios 12
1 El que ama la corrección ama el conocimiento, Pero el que aborrece la reprensión es estúpido.
A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.
2 El bueno obtendrá el favor de Yavé, Pero Él condenará al hombre de malos designios.
Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.
3 El hombre no se afianzará por medio de la perversidad, Pero la raíz de los justos nunca será removida.
Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.
4 La mujer virtuosa es corona de su esposo, Pero la que lo avergüenza es como carcoma en sus huesos.
A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.
5 Los pensamientos de los justos son rectos, Pero los consejos de los impíos, engaño.
Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.
6 Las palabras de los perversos son asechanzas mortales, Pero la boca de los rectos los librará.
A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.
7 Se derrumban los perversos y ya no existen, Pero la casa de los justos permanecerá.
Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.
8 Según su sabiduría es alabado el hombre, Pero el perverso de corazón será despreciado.
Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.
9 Mejor es el poco estimado, Pero que tiene un esclavo, Que el que se alaba y carece de pan.
Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.
10 El justo tiene en consideración la vida de su bestia, Pero aun la compasión de los perversos es cruel.
Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.
11 El que labra su tierra, se saciará de pan, Pero el que persigue lo vano carece de entendimiento.
A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.
12 El perverso codicia el botín de los perversos, Pero la raíz de los justos produce.
Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.
13 En la transgresión de sus labios se enreda el perverso, Pero el justo escapará de la aflicción.
Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.
14 De lo que uno habla, se saciará, Y por lo que uno hace, le pagarán.
Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.
15 El camino del necio es recto ante sus propios ojos, Pero el que escucha el consejo es sabio.
Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.
16 La ira del necio es conocida al instante, Pero el prudente pasa por alto la ofensa.
Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.
17 El testigo veraz declara lo que es recto, Pero el testigo falso engaña.
A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.
18 Hay quien pronuncia palabras como estocadas, Pero la boca de los sabios es medicina.
Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.
19 El labio veraz permanece para siempre, Pero la boca mentirosa, solo un instante.
Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.
20 Hay engaño en el corazón del que trama el mal, Pero para los consejeros de la paz hay alegría.
Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.
21 Ninguna iniquidad es deseada por el justo, Pero los perversos están llenos de mal.
Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.
22 Repugnancia es a Yavé el labio mentiroso, Pero su deleite está en los que obran fielmente.
Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.
23 El hombre prudente encubre su conocimiento, Pero el corazón de los necios proclama su necedad.
Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.
24 La mano del diligente señoreará, Pero la indolente será tributaria.
A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.
25 La congoja abate el corazón del hombre, Pero la buena palabra lo alegra.
Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.
26 El justo sirve de guía a su prójimo, Pero el camino de los perversos los hace errar.
Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.
27 El indolente no asará ni su propia presa. ¡Precioso tesoro del hombre es la diligencia!
Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.
28 En la senda de la justicia está la vida, En su sendero no hay muerte.
Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.
