< Proverbios 11 >
1 La balanza falsa es repugnancia a Yavé, Pero la pesa cabal es su complacencia.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Cuando irrumpe la soberbia, viene la deshonra, Pero la sabiduría está con los humildes.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 La integridad de los rectos los guía, Pero la perversidad de los infieles los destruirá.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 De nada sirven las riquezas en el día de la ira, Pero la justicia librará de la muerte.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 La justicia del intachable le allana el camino, Pero el perverso caerá por su propia perversidad.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 La rectitud del justo lo librará, Pero el traidor quedará atrapado en su codicia.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Cuando muere el impío, perece su esperanza. La esperanza de los hombres fuertes perecerá.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 El justo es librado de la tribulación, Pero el perverso toma su lugar.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 El impío hunde al prójimo con su boca, Pero los justos serán librados por medio del conocimiento.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 La ciudad festeja el éxito de los justos, Y cuando perecen los impíos canta de júbilo.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Con la bendición de los rectos la ciudad prospera, Pero la boca de los perversos la arruina.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 El que desprecia al prójimo no tiene juicio, Pero el hombre de entendimiento calla.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 El que anda chismeando revela secretos, Pero el hombre que es de espíritu fiel se guarda el asunto.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Cuando falta dirección, el pueblo cae, Pero en la multitud de consejeros hay liberación.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 El que sale fiador del extraño se perjudica, Pero el que aborrece ser garante vive seguro.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 La mujer agraciada adquiere honra, Y los hombres audaces adquieren riquezas.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 El misericordioso hace bien a su alma, Pero el cruel daña su propia carne.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 El perverso logra ganancias engañosas, Pero el que siembra justicia tiene galardón seguro.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 La firmeza de rectitud es para vida, Pero el que sigue la perversidad busca su propia muerte.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 Repugnancia a Yavé son los de corazón perverso, Pero los de camino intachable son su deleite.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Con toda certeza, el malo no quedará sin castigo, Pero la descendencia de los justos será librada.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 Como anillo de oro en el hocico de un cerdo, Es la mujer hermosa que carece de discreción.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 El anhelo de los justos es solo el bien, Pero la expectativa de los impíos es ira.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Hay quienes reparten, Y más se les añade. Hay quienes retienen más de lo justo, Y acaban en la indigencia.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 El alma generosa será enriquecida, Y el que sacia a otros, también será saciado.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 El pueblo lo maldecirá al que acapara grano, Pero la cabeza del que lo vende obtendrá bendición.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 El que busca el bien, halla favor, Pero el que busca el mal, Éste le vendrá.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 El que confía en sus riquezas caerá, Pero los justos reverdecerán como el follaje.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 El que perturba su casa, Heredará el viento, Y el necio será esclavo del sabio de corazón.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 El fruto del justo es árbol de vida, Y el que gana almas es sabio.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Si el justo será recompensado en la tierra, ¡Cuánto más el impío y el pecador!
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!