Job 8
1 Entonces intervino Bildad suhita:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 ¿Hasta cuándo hablarás esas cosas, y los dichos de tu boca serán como viento impetuoso?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 ¿Él tuerce lo recto? ¿ʼEL-Shadday pervierte la justicia?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Si tus hijos pecaron contra Él, Él los entregó al poder de su transgresión.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Si tú buscas a ʼElohim por la mañana e imploras a ʼEL-Shadday,
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 si eres puro y recto, ciertamente ahora se levantará y restaurará tus justos bienes.
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 Aunque tu principio sea pequeño, tu final será muy grande.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Te ruego que preguntes a las generaciones pasadas y consideres las cosas investigadas por los antepasados de ellas.
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 Porque nosotros somos de ayer y nada sabemos. Nuestros días sobre la tierra son como una sombra.
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 ¿No te instruirán ellos y te hablarán con palabras salidas de su corazón?
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 ¿El papiro crece donde no hay pantano? ¿Crece el junco sin agua?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Cuando aún están verdes y no están cortados, se secan antes que las otras hierbas.
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 Así son las sendas de todos los que olvidan a ʼElohim. Así se desvanece la esperanza del impío,
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 porque su confianza es frágil, y su seguridad como telaraña.
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 Si se apoya en su casa, ésta no se sostendrá. Si se aferra a ella, no lo soportará.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Él está verde delante del sol, y por encima de su huerto brota su retoño,
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 aunque sus raíces están entrelazadas sobre un montón de rocas y buscan un lugar entre las piedras.
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 Si se arranca de su lugar, éste lo negará: ¡No te vi nunca!
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Ciertamente así es el gozo de su camino. Del polvo brotarán otros.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Mira, tan ciertamente como ʼElohim nunca sostiene a los malhechores, así nunca se aparta del hombre intachable.
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 Aún llenará tu boca de risa y tus labios con un grito de júbilo.
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 Los que te aborrecen serán cubiertos de vergüenza. La morada de los impíos desaparecerá.
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
