Job 27

1 Job prosiguió su discurso:

És továbbra előadta Jób a példázatát és mondta;

2 ¡Vive ʼElohim, Quien quitó mi derecho, y ʼEL-Shadday, Quien amargó mi alma,

Él az Isten, ki elvette jogomat, s a Mindenható, ki elkeserítette lelkemet:

3 que mientras tenga aliento en mí, el hálito de ʼElohim en mis fosas nasales,

bizony, valameddig lelkem bennem van és Isten lehelete orromban;

4 mis labios no hablarán perversidad, ni mi lengua pronunciará engaño!

nem beszélnek; ajkaim jogtalanságot s nyelvem nem szól csalárdságot!

5 Lejos de mí que les dé la razón. Hasta que expire no renunciaré a mi integridad.

Távol legyen tőlem, nem adok nektek igazat, amíg ki nem múltam, nem vétetem el magamtól gáncstalanságomat.

6 Me aferraré a mi rectitud, y no la soltaré. Mi corazón no me reprochará en todos mis días.

Igazságomhoz ragaszkodom, nem engedem el, nem szid szívem egyet sem napjaim közül.

7 Sea mi enemigo como el perverso y mi oponente como el injusto.

Legyen olyan mint a gonosz az ellenségem és támadóm olyan, mint a jogtalan!

8 Porque ¿cuál es la esperanza del impío, aunque mucho robó, cuando ʼElohim le quite su vida?

Mert mi az istentelennek reménye, midőn elvágja, midőn kirántja Isten a lelkét?

9 ¿Escuchará ʼElohim su clamor cuando le caiga la angustia?

Kiáltását hallja-e Isten, midőn rája jön a szorongatás?

10 ¿Se deleitó en ʼEL-Shadday? ¿Invocó a ʼElohim en todo tiempo?

Avagy gyönyörködni fog-e a Mindenhatóban, hívhatja-e Istent minden időben?

11 Los instruiré a ustedes en cuanto al poder de ʼElohim. No ocultaré lo relacionado con ʼEL-Shadday.

Megtanítlak benneteket Isten keze iránt, a mi a Mindenhatónál van, azt nem titkolom el.

12 Si todos ustedes lo observaron, ¿por qué entonces actúan como necios?

Lám, ti mindnyájatok láttátok, minek is hivalogtok hiábavalóan?

13 Esta es la parte de ʼElohim para el perverso y la herencia que los opresores reciben de ʼEL-Shadday:

Ez a gonosz ember osztályrésze Istennél s az erőszakosok birtoka, melyet a Mindenhatótól kapnak.

14 Aunque sus hijos se multipliquen, serán para la espada, y sus pequeños no tendrán suficiente pan.

Ha sokasodnak gyermekei – a kard számára, s ivadékai nem fognak jóllakni kenyérrel;

15 Los que le sobrevivan, los sepultará la pestilencia, y sus viudas no los llorarán.

maradékai halálvészben temettetnek el s özvegyei nem fognak sírni.

16 Aunque amontone plata como polvo y apile ropa como barro,

Ha fölhalmoz ezüstöt, mint a por és öltözéket szerez, mint az agyag:

17 las amontonarás, pero el justo las vestirá, y los inocentes se repartirán la plata.

szerez, de az igaz ölti fel, s az ezüstön az ártatlan osztozkodik.

18 Edificó su casa como la telaraña o como enramada de guardián.

Felépítette, mint a moly, a házát s mint a kunyhót, melyet csősz készített:

19 El perverso se acuesta rico, pero no volverá a serlo. Abre sus ojos, y no existe su riqueza:

gazdagon fekszik le, mint a ki nem ragadtatik el; kinyitotta szemeit s nincsen.

20 De día lo asaltan los terrores como aguas, de noche lo arrebata la tormenta.

Utoléri őt, mint a víz, a rémség, éjjel lopta el a szélvész.

21 Un viento del este la levanta. La arranca de su vivienda, y se va.

Felkapja őt a keleti szél, és eltűnik, és elviharozza helyéből.

22 Porque se lanzará sobre él y no perdonará, lo echará y no lo perdonará, aunque ciertamente trate de huir de su poder.

Hajít reá s nem kímél, keze elől kell futva futnia;

23 ʼElohim [hace] que los hombres batan las manos contra él y lo saquen de su lugar con silbidos.

összecsapják fölötte kezüket és pisszegnek rajta az ő helyéről.