Job 26
1 Entonces Job respondió:
Jób pedig felele, és monda:
2 ¡Qué bien ayudas al débil y socorres al brazo que no tiene fuerza!
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 ¡Qué útil discernimiento proveíste abundantemente!
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 ¿Para quién pronunciaste tus palabras? ¿El espíritu de quién se expresó por medio de ti?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 La sombra de los muertos se estremece bajo las aguas y sus habitantes.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 Él extiende el norte sobre el abismo y cuelga la tierra de la nada.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Encierra las aguas en sus nubes y las nubes no se rompen con ellas.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Encubre la cara de la luna llena y sobre ella extiende su nube.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Trazó un círculo sobre la superficie del agua en el límite entre la luz y la oscuridad.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Las columnas del cielo se estremecen y están pasmadas ante su reprensión.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 Aquieta el mar con su poder, y con su entendimiento rompe la tormenta.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Su soplo despejó el cielo, y su mano traspasó la serpiente cautelosa.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Ciertamente estos son solo los bordes de sus caminos. ¡Cuán leve murmullo oímos de Él! Pero el trueno de su poder, ¿quién lo puede entender?
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
