Job 17
1 Mi alma se agota, mis días se extinguen. El sepulcro está preparado para mí.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 No hay conmigo sino burladores, y mis ojos se fijan en su provocación.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Te ruego, deposita una fianza ante Ti mismo. ¿Quién quiere ser mi garante?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Porque cerraste su corazón al entendimiento. Por tanto, no los exaltarás.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Al que traiciona a sus amigos por recompensa, les desfallecerán los ojos a sus hijos.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 Pero Él me convirtió en un refrán de la gente. Soy uno a quien los hombres escupen.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Mis ojos se oscurecieron por la angustia, y todos mis miembros son como una sombra.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Los rectos se asombran de esto, y el inocente se levanta contra el impío.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Sin embargo, el justo se aferra a su camino, y el limpio de manos aumentará sus fuerzas.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Pero ahora, vuelvan todos ustedes y vengan acá. Pero entre ustedes no hallaré algún sabio.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Mis días pasaron. Mis planes se deshicieron, aun los anhelos de mi corazón
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 que solían cambiar la noche en día. La luz está después de la oscuridad.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 Si espero, yo sé que el Seol es mi habitación. En la tenebrosidad tengo extendida mi cama. (Sheol h7585)
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 A la descomposición digo: ¡Padre mío! Y al gusano: ¡Madre mía, hermana mía!
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 ¿Dónde está entonces mi esperanza? ¿Quién verá mi bien?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
