Eclesiastés 7

1 Mejor es una buena fama Que un buen ungüento, Y mejor el día de la muerte Que el día del nacimiento.

Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.

2 Mejor es ir a la casa del luto Que a la casa del banquete, Porque aquello es el fin de todos los hombres. El que vive debe poner esto en su corazón.

Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.

3 Mejor la tristeza que la risa, Porque con la tristeza de rostro se enmienda el corazón.

Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.

4 El corazón de los sabios está en la casa del luto, Pero el corazón del necio está en la casa del placer.

A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

5 Mejor es oír la reprensión del sabio Que el canto de los necios,

Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

6 Porque como el estallido de los espinos bajo la olla, Así es la risa del necio. También esto es vanidad.

Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

7 Porque la opresión perturba al sabio, Y el regalo corrompe el corazón.

Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék.

8 Mejor es el fin de un asunto que su comienzo, Y mejor el paciente de espíritu que el altivo de espíritu.

Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.

9 No te apresures en tu alma a enojarte, Porque la ira reside en el seno de los necios.

Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

10 Nunca digas: ¿Por qué los tiempos pasados fueron mejores que éstos? No es sabio que preguntes esto.

Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.

11 La sabiduría es buena con una heredad, Y aprovecha a los que ven el sol.

Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják.

12 Porque estar bajo la protección del conocimiento Es como estar bajo la protección del dinero. Pero la sabiduría aventaja En que da vida a los que la poseen.

Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.

13 Considera la obra de ʼElohim: ¿Quién podrá enderezar Lo que Él torció?

Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?

14 El día del bien goza del bien. Y el día de la adversidad reflexiona: ʼElohim hizo tanto lo uno como la otra, Para que el hombre no descubra Lo que sucederá después de él.

A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.

15 Todo esto vi en los días de mi vanidad: Hay justo que perece por su justicia, Y hay impío que prospera en su impiedad.

Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait meghosszabbítja az ő gonoszságában.

16 No seas demasiado justo, Ni presumas ser muy sabio. ¿Por qué tienes que destruirte?

Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

17 No seas demasiado impío Ni seas insensato. ¿Por qué morirás antes de tiempo?

Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?

18 Bueno es que agarres una cosa sin soltar la otra, Porque el que teme a ʼElohim Sale bien con ambas cosas.

Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!

19 La sabiduría fortalece al sabio Más que diez poderosos que estén en una ciudad.

A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

20 Ciertamente no hay hombre justo en la tierra Que haga el bien y nunca peque.

Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

21 Tampoco tomes en serio todo lo que se habla, Ni escuches a tu esclavo cuando te maldice,

Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

22 Pues sabes muy bien que muchas veces tú mismo maldijiste a otros.

Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

23 Todas estas cosas experimenté con sabiduría Y dije: Seré sabio. Pero eso estaba lejos de mí.

Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala.

24 Lo que existe es remoto y muy profundo. ¿Quién lo podrá hallar?

Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

25 Dirigí mi corazón al saber, A escudriñar y a buscar el conocimiento y la razón. Procuré conocer cuál es la peor insensatez: La necedad de la locura.

Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

26 Y hallé más trágica que la muerte A la mujer cuyo corazón es trampa y red, Y sus manos, ligaduras. El que agrada a ʼElohim escapará de ella, Pero el pecador será atrapado por ella.

És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.

27 Mira, dice el Predicador, Al sopesar las cosas una por una para hallar una razón,

Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

28 Lo que aún busca mi alma sin encontrarlo: Hallé un hombre entre 1.000, Pero una mujer entre todas ellas no la encontré.

A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

29 Solo esto hallé: Que ʼElohim hizo al hombre recto, Pero ellos buscaron muchas artimañas.

Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.