Salmos 104
1 Bendice a Yahvé, alma mía. Yahvé, Dios mío, eres muy grande. Estás revestido de honor y majestad.
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 Se cubre de luz como de un vestido. Extiende los cielos como una cortina.
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 Coloca las vigas de sus habitaciones en las aguas. Hace de las nubes su carro. Camina sobre las alas del viento.
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 Él hace que sus mensajeros vientos, y sus sirvientes llamas de fuego.
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 Él puso los cimientos de la tierra, que no debe ser movido para siempre.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 Lo cubriste con lo profundo como con un manto. Las aguas estaban por encima de las montañas.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 Ante tu reprimenda huyeron. A la voz de su trueno se apresuraron a alejarse.
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 Las montañas se elevaron, los valles se hundieron, al lugar que les habías asignado.
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 Has establecido un límite que no pueden traspasar, para que no vuelvan a cubrir la tierra.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 Él envía manantiales a los valles. Corren entre las montañas.
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 Dan de beber a todos los animales del campo. Los burros salvajes sacian su sed.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 Junto a ellos anidan las aves del cielo. Cantan entre las ramas.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 Riega las montañas desde sus habitaciones. La tierra está llena del fruto de tus obras.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 Hace crecer la hierba para el ganado, y plantas para que el hombre las cultive, para que produzca alimentos de la tierra:
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 vino que alegra el corazón del hombre, aceite para hacer brillar su rostro, y el pan que fortalece el corazón del hombre.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 Los árboles de Yahvé están bien regados, los cedros del Líbano, que ha plantado,
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 donde los pájaros hacen sus nidos. La cigüeña tiene su hogar en los cipreses.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 Las altas montañas son para las cabras salvajes. Las rocas son un refugio para los tejones de las rocas.
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 Él designó la luna para las estaciones. El sol sabe cuándo ponerse.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 Haces las tinieblas, y es de noche, en la que merodean todos los animales del bosque.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 Los jóvenes leones rugen tras su presa, y buscan su alimento en Dios.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 Sale el sol y se alejan, y se acuestan en sus guaridas.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 El hombre sale a su trabajo, a su labor hasta la noche.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 ¡Yahvé, cuántas son tus obras! Con sabiduría, los has hecho todos. La tierra está llena de sus riquezas.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 Ahí está el mar, grande y ancho, en el que hay innumerables seres vivos, tanto a los animales pequeños como a los grandes.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 Ahí van los barcos, y el leviatán, que se formó para jugar allí.
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 Todos ellos te esperan, para que les des su comida a su debido tiempo.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 Tú les das; ellos recogen. Abres la mano; se conforman con el bien.
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 Escondes tu rostro; están turbados. Les quitas el aliento; mueren y vuelven al polvo.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 Envías tu Espíritu y son creados. Renuevas la cara de la tierra.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 Que la gloria de Yahvé sea eterna. Que Yahvé se regocije en sus obras.
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 Él mira la tierra y ésta tiembla. Toca las montañas y éstas echan humo.
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 Cantaré a Yahvé mientras viva. Cantaré alabanzas a mi Dios mientras tenga algún ser.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 Que mi meditación sea dulce para él. Me regocijaré en Yahvé.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Que los pecadores sean consumidos fuera de la tierra. Que los malvados no sean más. Bendice a Yahvé, mi alma. ¡Alabado sea Yah!
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
