Salmos 104
1 Bendice a Yahvé, alma mía. Yahvé, Dios mío, eres muy grande. Estás revestido de honor y majestad.
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Örökkévaló, én Istenem, felette nagy vagy, fenséget és díszt öltöttél.
2 Se cubre de luz como de un vestido. Extiende los cielos como una cortina.
Világosságba burkolózik, mint palástba, kiterjeszti az eget, mint a szőnyeget.
3 Coloca las vigas de sus habitaciones en las aguas. Hace de las nubes su carro. Camina sobre las alas del viento.
Aki vizekben gerendázta emeleteit, aki fellegeket tesz szekerévé, aki jár a szélnek szárnyain.
4 Él hace que sus mensajeros vientos, y sus sirvientes llamas de fuego.
Szeleket tesz követeivé, szolgáivá lobogó tüzet.
5 Él puso los cimientos de la tierra, que no debe ser movido para siempre.
Talapzataira alapította a földet, hogy meg ne inogjon mindörökké.
6 Lo cubriste con lo profundo como con un manto. Las aguas estaban por encima de las montañas.
Vízárral, mint ruhával takartad be, a hegyeken vizek állnak;
7 Ante tu reprimenda huyeron. A la voz de su trueno se apresuraron a alejarse.
dorgálásodtól megfutamodnak, dörgésed hangjától szétsietnek –
8 Las montañas se elevaron, los valles se hundieron, al lugar que les habías asignado.
felemelkednek hegyek, alá sülyednek síkságok – arra a helyre, melyet alapítottál nekik.
9 Has establecido un límite que no pueden traspasar, para que no vuelvan a cubrir la tierra.
Határt vetettél, hogy át ne lépjék, hogy újra be ne borítsák a földet.
10 Él envía manantiales a los valles. Corren entre las montañas.
Aki forrásokat bocsát a völgyekbe, hegyek között folynak.
11 Dan de beber a todos los animales del campo. Los burros salvajes sacian su sed.
Itatják minden vadját a mezőnek, vadszamarak a szomjukat oltják.
12 Junto a ellos anidan las aves del cielo. Cantan entre las ramas.
Fölöttük lakozik az ég madara, a lombok közül hangot hallatnak.
13 Riega las montañas desde sus habitaciones. La tierra está llena del fruto de tus obras.
Megitatja a hegyeket emeleteiből, műveid gyümölcséből jóllakik a föld.
14 Hace crecer la hierba para el ganado, y plantas para que el hombre las cultive, para que produzca alimentos de la tierra:
Füvet sarjaszt a baromnak, meg növényt az ember munkája által, előhozván kenyeret a földből,
15 vino que alegra el corazón del hombre, aceite para hacer brillar su rostro, y el pan que fortalece el corazón del hombre.
és bort, mely örvendezteti halandónak szívét, fénylővé tevén az arczot olajtól, a kenyér pedig erősíti a halandónak szívét.
16 Los árboles de Yahvé están bien regados, los cedros del Líbano, que ha plantado,
Jóllaknak az Örökkévaló fái, Libánonnak czédrusai, melyeket ültetett;
17 donde los pájaros hacen sus nidos. La cigüeña tiene su hogar en los cipreses.
ahol madarak fészkelnek, a gólya – cziprusfák a háza.
18 Las altas montañas son para las cabras salvajes. Las rocas son un refugio para los tejones de las rocas.
A magas hegyek a zergéknek valók, a sziklák menedékül a hegyi nyulaknak.
19 Él designó la luna para las estaciones. El sol sabe cuándo ponerse.
Teremtette a holdat ünnepek számára, a nap ismeri lementét;
20 Haces las tinieblas, y es de noche, en la que merodean todos los animales del bosque.
szerzesz sötétséget s lészen éjszaka, akkor mozog minden vadja az erdőnek.
21 Los jóvenes leones rugen tras su presa, y buscan su alimento en Dios.
Fiatal oroszlánok ordítanak ragadmányért, így kérvén Istentől eledelöket.
22 Sale el sol y se alejan, y se acuestan en sus guaridas.
Felsüt a nap visszahúzódnak és tanyáikba heverednek.
23 El hombre sale a su trabajo, a su labor hasta la noche.
Dolgára kimegy az ember és munkájára egész estig.
24 ¡Yahvé, cuántas son tus obras! Con sabiduría, los has hecho todos. La tierra está llena de sus riquezas.
Mily számosak a te műveid, Örökkévaló! Mindnyáját bölcseséggel teremtetted, telve van a föld szerzeményeddel.
25 Ahí está el mar, grande y ancho, en el que hay innumerables seres vivos, tanto a los animales pequeños como a los grandes.
Emitt a tenger, nagy és széles határú: ott van csúszó-mászó és száma sincs, kicsiny állatok nagyokkal együtt.
26 Ahí van los barcos, y el leviatán, que se formó para jugar allí.
Ott hajók járnak, a leviátán, melyet alkottál, hogy játszadozzon abban.
27 Todos ellos te esperan, para que les des su comida a su debido tiempo.
Mindnyájan hozzád reménykednek, hogy megadjad eledelöket a maga idején. –
28 Tú les das; ellos recogen. Abres la mano; se conforman con el bien.
Adsz nekik szedegetnek; megnyitod kezedet: megtelnek jóval.
29 Escondes tu rostro; están turbados. Les quitas el aliento; mueren y vuelven al polvo.
Elrejted arczodat: megrémülnek; visszavonod leheletüket: kimúlnak s porukhoz térnek vissza.
30 Envías tu Espíritu y son creados. Renuevas la cara de la tierra.
Kibocsátod leheletedet: megteremtetnek; így újítod meg a föld színét.
31 Que la gloria de Yahvé sea eterna. Que Yahvé se regocije en sus obras.
Legyen az Örökkévaló dicsősége örökre, örüljön az Örökkévaló az ő művein!
32 Él mira la tierra y ésta tiembla. Toca las montañas y éstas echan humo.
Aki letekintett a földre s az megrengett, megérinti a hegyeket és füstölögnek.
33 Cantaré a Yahvé mientras viva. Cantaré alabanzas a mi Dios mientras tenga algún ser.
Hadd énekelek az Örökkévalónak életemben, hadd zengek Istenemnek, amíg vagyok!
34 Que mi meditación sea dulce para él. Me regocijaré en Yahvé.
Legyen kellemes neki beszédem; én örüljek az Örökkévalóban.
35 Que los pecadores sean consumidos fuera de la tierra. Que los malvados no sean más. Bendice a Yahvé, mi alma. ¡Alabado sea Yah!
Veszszenek a vétkesek a földről, s gonoszok ne legyenek többé! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót! Halleluja!
