Proverbios 5
1 Hijo mío, presta atención a mi sabiduría. Poner el oído en mi entendimiento,
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 que pueda mantener la discreción, para que tus labios conserven el conocimiento.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 Porque los labios de una adúltera gotean miel. Su boca es más suave que el aceite,
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 pero al final es tan amarga como el ajenjo, y tan afilado como una espada de dos filos.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 No piensa en el camino de la vida. Sus caminos están torcidos, y ella no lo sabe.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Ahora, pues, hijos míos, escuchadme. No te apartes de las palabras de mi boca.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Quita tu camino lejos de ella. No te acerques a la puerta de su casa,
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 para que no des tu honor a otros, y tus años a la cruel;
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 para que los extraños no se den un festín con tu riqueza, y tus labores enriquecen la casa de otro.
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 Gemirás al final de tu vida, cuando tu carne y tu cuerpo se consuman,
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 y decir: “Cómo he odiado la instrucción, y mi corazón despreció la reprensión.
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 No he obedecido la voz de mis maestros, ni he prestado oídos a los que me han instruido.
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 He llegado al borde de la ruina total, entre la asamblea reunida”.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Bebe agua de tu propia cisterna, agua corriente de su propio pozo.
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Si tus manantiales se desbordan en las calles, ¿corrientes de agua en las plazas públicas?
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 Que sean sólo para ti, no para los extraños con usted.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Que se bendiga tu primavera. Alégrate con la esposa de tu juventud.
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 Una cierva cariñosa y un ciervo elegante — deja que sus pechos te satisfagan en todo momento. Déjate cautivar siempre por su amor.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 ¿Por qué, hijo mío, has de ser cautivado por una adúltera? ¿Por qué abrazar el seno de otro?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 Porque los caminos del hombre están ante los ojos de Yahvé. Examina todos sus caminos.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 Las malas acciones de los malvados lo atrapan. Las cuerdas de su pecado lo sujetan firmemente.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Morirá por falta de instrucción. En la grandeza de su locura, se extraviará.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
