Proverbios 1
1 Los proverbios de Salomón, hijo de David, rey de Israel:
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 para conocer la sabiduría y la instrucción; para discernir las palabras del entendimiento;
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 para recibir instrucción en el trato sabio, en la rectitud, la justicia y la equidad;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 para dar prudencia a los simples, conocimiento y discreción al joven —
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 para que el sabio escuche y aumente su aprendizaje; para que el hombre de entendimiento alcance el sano consejo;
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 para entender un proverbio y parábolas, las palabras y acertijos de los sabios.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 El temor a Yahvé es el principio del conocimiento, pero los necios desprecian la sabiduría y la instrucción.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Hijo mío, escucha la instrucción de tu padre, y no abandones las enseñanzas de tu madre;
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 pues serán una guirnalda que adornará tu cabeza, y cadenas alrededor del cuello.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Hijo mío, si los pecadores te atraen no lo consienten.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 Si dicen: “Ven con nosotros. Acechemos la sangre. Acechemos en secreto a los inocentes sin causa.
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 Encontraremos toda la riqueza valiosa. Llenaremos nuestras casas con el botín.
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 Echarán su suerte entre nosotros. Todos tendremos un bolso”—
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 hijo mío, no camines por el camino con ellos. Mantén tu pie fuera de su camino,
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 porque sus pies corren hacia el mal. Se apresuran a derramar sangre.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Porque la red se tiende en vano a la vista de cualquier ave;
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 pero estos acechan su propia sangre. Acechan en secreto por sus propias vidas.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Así son los caminos de todo aquel que tiene afán de lucro. Le quita la vida a sus dueños.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 La sabiduría llama en voz alta en la calle. Ella pronuncia su voz en las plazas públicas.
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 Llama a la cabeza de los lugares ruidosos. A la entrada de las puertas de la ciudad, pronuncia sus palabras:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 “¿Hasta cuándo, simples, amaréis la sencillez? Cuánto tiempo se deleitarán los burladores en la burla, ¿y los tontos odian el conocimiento?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Vuélvete ante mi reprimenda. Mira, derramaré mi espíritu sobre ti. Te daré a conocer mis palabras.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Porque te he llamado y te has negado; He extendido mi mano y nadie me ha hecho caso;
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 pero has ignorado todos mis consejos, y no quería ninguna de mis reprimendas;
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 Yo también me reiré de tu desastre. Me burlaré cuando la calamidad te alcance,
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 cuando la calamidad te alcanza como una tormenta, cuando tu desastre llega como un torbellino, cuando la angustia y la angustia se apoderan de ti.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Entonces me llamarán, pero no responderé. Me buscarán con ahínco, pero no me encontrarán,
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 porque odiaban el conocimiento, y no eligió el temor a Yahvé.
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 No querían ningún consejo mío. Despreciaron toda mi reprimenda.
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 Por eso comerán del fruto de su propio camino, y se llenan de sus propios esquemas.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Porque la reincidencia de los simples los matará. La despreocupación de los tontos los destruirá.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 Pero el que me escuche habitará con seguridad, y estarán tranquilos, sin temor a sufrir daños”.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
