< San Mateo 26 >
1 Cuando Jesús terminó todas estas palabras, dijo a sus discípulos:
És mikor mindezeket a beszédeket elvégezte vala Jézus, monda az ő tanítványainak:
2 “Sabéis que dentro de dos días viene la Pascua, y el Hijo del Hombre será entregado para ser crucificado.”
Tudjátok, hogy két nap mulva a husvétnak ünnepe lészen, és az embernek Fia elárultatik, hogy megfeszíttessék.
3 Entonces los jefes de los sacerdotes, los escribas y los ancianos del pueblo se reunieron en el patio del sumo sacerdote, que se llamaba Caifás.
Akkor egybegyűlének a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, a kit Kajafásnak hívtak,
4 Se pusieron de acuerdo para prender a Jesús con engaño y matarlo.
És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.
5 Pero dijeron: “No durante la fiesta, para que no se produzca un motín en el pueblo”.
De azt mondják vala: Ne az ünnepen: hogy zendülés ne legyen a nép között.
6 Estando Jesús en Betania, en casa de Simón el leproso,
És mikor Jézus Bethániában, a poklos Simon házánál vala,
7 se le acercó una mujer con un frasco de alabastro de ungüento muy caro, y se lo derramó sobre la cabeza mientras estaba sentado a la mesa.
Méne ő hozzá egy asszony, a kinél vala drága kenetnek alabástrom szelenczéje, és az ő fejére tölté, a mint az asztalnál ül vala.
8 Al ver esto, sus discípulos se indignaron diciendo: “¿Por qué este derroche?
Látván pedig ezt az ő tanítványai, bosszankodának, mondván: Mire való ez a tékozlás?
9 Porque este ungüento podría haberse vendido por mucho y haberse dado a los pobres”.
Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és adhatták volna a szegényeknek.
10 Sin embargo, sabiendo esto, Jesús les dijo: “¿Por qué molestáis a la mujer? Ella ha hecho una buena obra para mí.
Mikor pedig ezt eszébe vette Jézus, monda nékik: Miért bántjátok ezt az asszonyt? hiszen jó dolgot cselekedett én velem.
11 Porque siempre tenéis a los pobres con vosotros, pero a mí no me tenéis siempre.
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek.
12 Porque al derramar este ungüento sobre mi cuerpo, lo hizo para prepararme para la sepultura.
Mert hogy ő ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.
13 Os aseguro que dondequiera que se predique esta Buena Noticia en todo el mundo, también se hablará de lo que ha hecho esta mujer como un recuerdo de ella.”
Bizony mondom néktek: Valahol az egész világon prédikáltatik az evangyéliom, a mit ez én velem cselekedék, az is hirdettetik az ő emlékezetére.
14 Entonces uno de los doce, que se llamaba Judas Iscariote, fue a los jefes de los sacerdotes
Akkor a tizenkettő közül egy, a kit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz menvén,
15 y les dijo: “¿Cuánto estáis dispuestos a darme si os lo entrego?” Y le pesaron treinta monedas de plata.
Monda: Mit akartok nékem adni, és én kezetekbe adom őt? Azok pedig rendelének néki harmincz ezüst pénzt.
16 Desde entonces buscó la oportunidad de traicionarlo.
És ettől fogva alkalmat keres vala, hogy elárulja őt.
17 El primer día de los panes sin levadura, los discípulos se acercaron a Jesús y le dijeron: “¿Dónde quieres que te preparemos para comer la Pascua?”
A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt?
18 Dijo: “Ve a la ciudad a cierta persona y dile: “El Maestro dice: “Se acerca mi hora. Celebraré la Pascua en tu casa con mis discípulos””.
Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal.
19 Los discípulos hicieron lo que Jesús les mandó y prepararon la Pascua.
És úgy cselekedének a tanítványok, a mint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a husvéti bárányt.
20 Cuando llegó la noche, estaba sentado a la mesa con los doce discípulos.
Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
21 Mientras comían, dijo: “Os aseguro que uno de vosotros me va a traicionar”.
És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
22 Estaban muy apenados y cada uno comenzó a preguntarle: “No soy yo, ¿verdad, Señor?”.
És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
23 Él respondió: “El que mojó su mano conmigo en el plato me entregará.
Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
24 El Hijo del Hombre va como está escrito de él, pero ¡ay de aquel hombre por el que el Hijo del Hombre es entregado! Más le valdría a ese hombre no haber nacido”.
Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
25 Judas, el que lo traicionó, respondió: “No soy yo, ¿verdad, rabino?” Le dijo: “Tú lo has dicho”.
Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
26 Mientras comían, Jesús tomó el pan, dio gracias por él y lo partió. Se lo dio a los discípulos y les dijo: “Tomad, comed; esto es mi cuerpo”.
Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
27 Tomó la copa, dio gracias y se la dio a ellos, diciendo: “Bebed todos de ella,
És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
28 porque ésta es mi sangre de la nueva alianza, que se derrama por muchos para la remisión de los pecados.
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
29 Pero os digo que desde ahora no beberé de este fruto de la vid, hasta aquel día en que lo beba de nuevo con vosotros en el Reino de mi Padre.”
Mondom pedig néktek, hogy: Mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének ebből a terméséből mind ama napig, a mikor újan iszom azt veletek az én Atyámnak országában.
30 Cuando cantaron un himno, salieron al Monte de los Olivos.
És dícséretet énekelvén, kimenének az olajfák hegyére.
31 Entonces Jesús les dijo: “Esta noche todos vosotros tropezaréis por mi causa, porque está escrito: “Heriré al pastor, y las ovejas del rebaño se dispersarán.
Akkor monda nékik Jézus: Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem. Mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyájnak juhai.
32 Pero cuando haya resucitado, iré delante de vosotros a Galilea”.
De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába.
33 Pero Pedro le contestó: “Aunque todos tropiecen por tu culpa, yo no tropezaré jamás”.
Péter pedig felelvén, monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.
34 Jesús le dijo: “Te aseguro que esta noche, antes de que cante el gallo, me negarás tres veces”.
Monda néki Jézus: Bizony mondom néked, ezen az éjszakán, mielőtt megszólal a kakas, háromszor megtagadsz engem.
35 Pedro le dijo: “Aunque tenga que morir contigo, no te negaré”. Todos los discípulos también dijeron lo mismo.
Monda néki Péter: Ha meg kell is veled halnom, meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólnak vala a többi tanítványok is.
36 Entonces Jesús vino con ellos a un lugar llamado Getsemaní, y dijo a sus discípulos: “Sentaos aquí, mientras voy allí a orar.”
Akkor elméne Jézus velök egy helyre, a melyet Gecsemánénak hívtak, és monda a tanítványoknak: Üljetek le itt, míg elmegyek és amott imádkozom.
37 Tomó consigo a Pedro y a los dos hijos de Zebedeo, y comenzó a entristecerse y a angustiarse gravemente.
És maga mellé vévén Pétert és Zebedeusnak két fiát, kezde szomorkodni és gyötrődni.
38 Entonces les dijo: “Mi alma está muy triste, hasta la muerte. Quedaos aquí y velad conmigo”.
Ekkor monda nékik: Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig! maradjatok itt és vigyázzatok én velem.
39 Se adelantó un poco, se postró sobre su rostro y oró diciendo: “Padre mío, si es posible, haz que pase de mí esta copa; pero no lo que yo quiero, sino lo que tú quieres.”
És egy kissé előre menve, arczra borula, könyörögvén és mondván: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te.
40 Vino a los discípulos y los encontró durmiendo, y dijo a Pedro: “¿Qué, no habéis podido velar conmigo una hora?
Akkor méne a tanítványokhoz és aluva találá őket, és monda Péternek: Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?
41 Velad y orad, para que no entréis en tentación. El espíritu, en efecto, está dispuesto, pero la carne es débil”.
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.
42 Otra vez se fue y oró diciendo: “Padre mío, si esta copa no puede pasar de mí si no la bebo, hágase tu voluntad”.
Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.
43 Volvió y los encontró durmiendo, pues los ojos de ellos estaban cargados.
És mikor visszatér vala, ismét aluva találá őket; mert megnehezedtek vala az ő szemeik.
44 Los dejó de nuevo, se fue y oró por tercera vez, diciendo las mismas palabras.
És ott hagyva őket, ismét elméne és imádkozék harmadszor, ugyanazon beszéddel szólván.
45 Entonces se acercó a sus discípulos y les dijo: “¿Todavía estáis durmiendo y descansando? He aquí que se acerca la hora, y el Hijo del Hombre es entregado en manos de los pecadores.
Ekkor méne az ő tanítványaihoz, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Ímé, elközelgett az óra, és az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
46 Levantaos, vamos. He aquí que se acerca el que me traiciona”.
Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, a ki engem elárul.
47 Mientras aún hablaba, he aquí que vino Judas, uno de los doce, y con él una gran multitud con espadas y palos, de parte de los sumos sacerdotes y de los ancianos del pueblo.
És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettő közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a főpapoktól és a nép véneitől.
48 El que le entregaba les había dado una señal, diciendo: “Al que yo bese, ése es. Apresadle”.
A ki pedig őt elárulja vala, jelt ada nékik, mondván: A kit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok meg őt.
49 Inmediatamente se acercó a Jesús y le dijo: “¡Saludos, Rabí!”, y le besó.
És mindjárt Jézushoz lépvén, monda: Üdvöz légy Mester! és megcsókolá őt.
50 Jesús le dijo: “Amigo, ¿qué haces aquí?” Entonces vinieron y le echaron mano a Jesús, y le prendieron.
Jézus pedig monda néki: Barátom, miért jöttél? Akkor hozzámenvén, kezeiket Jézusra veték és megfogák őt.
51 He aquí que uno de los que estaban con Jesús extendió la mano y sacó la espada, e hirió al siervo del sumo sacerdote y le cortó la oreja.
És ímé egyik azok közül, a kik a Jézussal valának, kinyújtván kezét, szablyáját kirántá, és a főpap szolgáját megcsapván, levágá annak egyik fülét.
52 Entonces Jesús le dijo: “Vuelve a poner tu espada en su sitio, porque todos los que toman la espada morirán a espada.
Akkor monda néki Jézus: Tedd helyére szablyádat; mert a kik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniök.
53 ¿O acaso crees que no podría pedirle a mi Padre, y que incluso ahora me enviaría más de doce legiones de ángeles?
Avagy azt gondolod-é, hogy nem kérhetném most az én Atyámat, hogy adjon ide mellém többet tizenkét sereg angyalnál?
54 ¿Cómo, pues, se cumplirían las Escrituras que deben ser así?”
De mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?
55 En aquella hora, Jesús dijo a las multitudes: “¿Habéis salido como contra un ladrón con espadas y palos para prenderme? Yo me sentaba todos los días en el templo a enseñar, y no me habéis arrestado.
Ugyanekkor monda Jézus a sokaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogjatok engem? Naponként nálatok ültem, tanítván a templomban, és nem fogtatok meg engem.
56 Pero todo esto ha sucedido para que se cumplan las Escrituras de los profetas.” Entonces todos los discípulos le dejaron y huyeron.
Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Ekkor elhagyák őt a tanítványok mind, és elfutának.
57 Los que habían prendido a Jesús lo llevaron al sumo sacerdote Caifás, donde estaban reunidos los escribas y los ancianos.
Amazok pedig megfogván Jézust, vivék Kajafáshoz, a főpaphoz, a hol az írástudók és a vének egybegyűltek vala.
58 Pero Pedro le siguió de lejos hasta el patio del sumo sacerdote, y entró y se sentó con los oficiales para ver el final.
Péter pedig követi vala őt távolról egész a főpap pitvaráig; és bemenvén, ott ül vala a szolgákkal, hogy lássa a végét.
59 Los jefes de los sacerdotes, los ancianos y todo el consejo buscaban falsos testimonios contra Jesús para condenarlo a muerte,
A főpapok pedig és a vének és az egész tanács hamis bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt;
60 y no los encontraron. Aunque se presentaron muchos testigos falsos, no encontraron ninguno. Pero al fin se presentaron dos testigos falsos
És nem találának. És noha sok hamis tanú jött vala elő, még sem találának. Utoljára pedig előjövén két hamis tanú,
61 y dijeron: “Este hombre dijo: ‘Puedo destruir el templo de Dios y reconstruirlo en tres días’.”
Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt.
62 El sumo sacerdote se levantó y le dijo: “¿No tienes respuesta? ¿Qué es esto que estos testifican contra ti?”
És fölkelvén a főpap, monda néki: Semmit sem felelsz-é? Micsoda tanúbizonyságot tesznek ezek ellened?
63 Pero Jesús guardó silencio. El sumo sacerdote le respondió: “Te conjuro por el Dios vivo que nos digas si eres el Cristo, el Hijo de Dios.”
Jézus pedig hallgat vala. És felelvén a főpap, monda néki: Az élő Istenre kényszerítelek téged, hogy mondd meg nékünk, ha te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia?
64 Jesús le dijo: “Tú lo has dicho. Sin embargo, te digo que después de esto verás al Hijo del Hombre sentado a la derecha del Poder, y viniendo sobre las nubes del cielo.”
Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben.
65 Entonces el sumo sacerdote se rasgó las vestiduras, diciendo: “¡Ha dicho una blasfemia! ¿Para qué necesitamos más testigos? Mirad, ahora habéis oído su blasfemia.
Ekkor a főpap megszaggatá a maga ruháit, és monda: Káromlást szólott. Mi szükségünk van még bizonyságokra? Ímé most hallottátok az ő káromlását.
66 ¿Qué os parece?” Ellos respondieron: “¡Es digno de muerte!”
Mit gondoltok? Azok pedig felelvén mondának: Méltó a halálra.
67 Entonces le escupieron en la cara y le golpearon con los puños, y algunos le abofetearon,
Akkor szemébe köpdösének és arczul csapdosák őt, némelyek pedig botokkal verék,
68 diciendo: “¡Profetízanos, Cristo! ¿Quién te ha pegado?”
Mondván: Prófétáld meg nékünk Krisztus, kicsoda az, a ki üt téged?
69 Pedro estaba sentado fuera, en el patio, y se le acercó una criada diciendo: “¡También tú estabas con Jesús, el galileo!”
Péter pedig künn ül vala az udvaron, és hozzá menvén egy szolgálóleány, monda: Te is a Galileabeli Jézussal valál.
70 Pero él lo negó ante todos, diciendo: “No sé de qué estáis hablando”.
Ő pedig mindenkinek hallatára megtagadá, mondván: Nem tudom, mit beszélsz.
71 Cuando salió al pórtico, otro lo vio y dijo a los que estaban allí: “Este también estuvo con Jesús de Nazaret.”
Mikor pedig kiméne a tornáczra meglátá őt egy másik szolgálóleány, és monda az ott levőknek: Ez is a názáreti Jézussal vala.
72 De nuevo lo negó con un juramento: “No conozco al hombre”.
És ismét megtagadá esküvéssel, hogy: Nem is ismerem ezt az embert.
73 Al cabo de un rato, los que estaban allí se acercaron y dijeron a Pedro: “Seguramente tú también eres uno de ellos, pues tu discurso te da a conocer.”
Kevés idő múlva pedig az ott álldogálók menének hozzá, és mondának Péternek: Bizony te is közülök való vagy; hiszen a te beszéded is elárul téged.
74 Entonces empezó a maldecir y a jurar: “¡No conozco a ese hombre!”. Inmediatamente cantó el gallo.
Ekkor átkozódni és esküdözni kezde, hogy: Nem ismerem ezt az embert. És a kakas azonnal megszólala.
75 Pedro se acordó de la palabra que Jesús le había dicho: “Antes de que cante el gallo, me negarás tres veces”. Entonces salió y lloró amargamente.
És megemlékezék Péter a Jézus beszédéről, ki ezt mondotta vala néki: Mielőtt a kakas szólana, háromszor megtagadsz engem; és kimenvén onnan, keservesen síra.