Job 36
1 Eliú también continuó, y dijo,
És folytatá Elihu, és monda:
2 “Tened un poco de paciencia conmigo y os lo mostraré; porque todavía tengo algo que decir en nombre de Dios.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Obtendré mis conocimientos desde lejos, y atribuiré la justicia a mi Hacedor.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Porque en verdad mis palabras no son falsas. Uno que es perfecto en conocimiento está contigo.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 “He aquí que Dios es poderoso y no desprecia a nadie. Es poderoso en la fuerza del entendimiento.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 No preserva la vida de los malvados, sino que hace justicia a los afligidos.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 No aparta sus ojos de los justos, pero con reyes en el trono, los pone para siempre, y son exaltados.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Si están atados con grilletes, y son tomados en las cuerdas de las aflicciones,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 luego les muestra su trabajo, y sus transgresiones, que se han comportado con orgullo.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 También les abre los oídos a la instrucción, y ordena que vuelvan de la iniquidad.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 Si le escuchan y le sirven, pasarán sus días en la prosperidad, y sus años en los placeres.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Pero si no escuchan, perecerán a espada; morirán sin conocimiento.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 “Pero los impíos de corazón acumulan ira. No gritan pidiendo ayuda cuando los ata.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Mueren en la juventud. Su vida perece entre los impuros.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Él libera a los afligidos por su aflicción, y abre su oído en la opresión.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Sí, él te habría seducido por la angustia, en un lugar amplio, donde no hay restricciones. Lo que se pone en su mesa estaría lleno de grasa.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 “Pero tú estás lleno del juicio de los malvados. El juicio y la justicia se apoderan de ti.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 No dejes que las riquezas te inciten a la ira, ni dejes que el gran tamaño de un soborno te desvíe.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Tu riqueza te sostendría en la angustia, o todo el poder de tu fuerza?
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 No desees la noche, cuando la gente es cortada en su lugar.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Tened cuidado, no miréis la iniquidad; porque has elegido esto antes que la aflicción.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 He aquí que Dios es exaltado en su poder. ¿Quién es un profesor como él?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 ¿Quién le ha prescrito su camino? ¿O quién puede decir: “Has cometido una injusticia”?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 “Acuérdate de que engrandeces su obra, sobre la que los hombres han cantado.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Todos los hombres lo han mirado. El hombre lo ve de lejos.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 He aquí que Dios es grande y no lo conocemos. El número de sus años es inabarcable.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Porque él extrae las gotas de agua, que destilan en lluvia de su vapor,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 que los cielos derraman y que caen sobre el hombre en abundancia.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 En efecto, ¿puede alguien entender la propagación de las nubes y los truenos de su pabellón?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 He aquí que difunde su luz a su alrededor. Cubre el fondo del mar.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Porque por ellos juzga al pueblo. Da comida en abundancia.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Cubre sus manos con el rayo, y le ordena que golpee la marca.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Su ruido habla de él, y el ganado también, en lo que respecta a la tormenta que se avecina.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
