< Job 24 >

1 “¿Por qué los tiempos no son puestos por el Todopoderoso? ¿Por qué los que le conocen no ven sus días?
Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
2 Hay personas que eliminan los puntos de referencia. Se llevan violentamente los rebaños y los alimentan.
Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
3 Alejan el burro de los huérfanos, y toman el buey de la viuda como prenda.
Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
4 Apartan del camino a los necesitados. Los pobres de la tierra se esconden todos.
Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
5 He aquí, como asnos salvajes en el desierto, salen a su trabajo, buscando diligentemente el alimento. El desierto les da pan para sus hijos.
Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
6 Cortan su comida en el campo. Espigan la viña de los malvados.
A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
7 Se acuestan toda la noche desnudos y sin ropa, y no tienen cobertura en el frío.
Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
8 Se mojan con las lluvias de las montañas, y abrazar la roca a falta de un refugio.
hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
9 Hay quienes arrancan al huérfano del pecho, y tomar una prenda de los pobres,
Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
10 para que vayan desnudos sin ropa. Al tener hambre, llevan las gavillas.
meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
11 Hacen aceite dentro de las paredes de estos hombres. Pisan los lagares, y sufren la sed.
Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
12 Desde la populosa ciudad, los hombres gimen. El alma de los heridos grita, sin embargo, Dios no considera la locura.
A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
13 “Estos son de los que se rebelan contra la luz. No conocen sus formas, ni permanecer en sus caminos.
Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
14 El asesino se levanta con la luz. Mata a los pobres y necesitados. En la noche es como un ladrón.
Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
15 También el ojo del adúltero espera el crepúsculo, diciendo: “Ningún ojo me verá”. Disimula su rostro.
A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
16 En la oscuridad cavan en las casas. Se encierran durante el día. No conocen la luz.
Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
17 Porque la mañana es para todos ellos como una espesa oscuridad, pues conocen los terrores de la espesa oscuridad.
mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
18 “Son espuma en la superficie de las aguas. Su parte está maldita en la tierra. No se convierten en el camino de los viñedos.
Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
19 La sequía y el calor consumen las aguas de la nieve, así lo hace el Seol los que han pecado. (Sheol h7585)
Szárazság meg hőség elrabolják a hó vízét, az alvilág azokat, kik vétkeztek. (Sheol h7585)
20 El vientre lo olvidará. El gusano se alimentará dulcemente de él. No se le recordará más. La injusticia será quebrada como un árbol.
Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
21 Devora a las estériles que no dan a luz. No muestra ninguna amabilidad con la viuda.
a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
22 Sin embargo, Dios preserva a los poderosos con su poder. Se levanta quien no tiene seguridad de vida.
Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
23 Dios les da seguridad, y ellos descansan en ella. Sus ojos están en sus caminos.
Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
24 Son exaltados; pero un poco de tiempo, y se van. Sí, se les rebaja, se les quita de en medio como a todos los demás, y se cortan como las puntas de las espigas.
Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
25 Si no es así ahora, quién me demostrará que soy un mentiroso, y hacer que mi discurso no valga nada?”
S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?

< Job 24 >