Job 15
1 Entonces Elifaz, el temanita, respondió,
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 “Si un sabio responde con vano conocimiento, y llenarse con el viento del este?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Debe razonar con una charla poco provechosa, o con discursos con los que no puede hacer nada bueno?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Sí, elimina el miedo, y dificultan la devoción ante Dios.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 Porque tu iniquidad enseña tu boca, y tú eliges el lenguaje de los astutos.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Tu propia boca te condena, y no yo. Sí, tus propios labios testifican contra ti.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 “¿Eres tú el primer hombre que nació? ¿O te sacaron antes de las colinas?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 ¿Has oído el consejo secreto de Dios? ¿Limitas la sabiduría a ti mismo?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 ¿Qué sabe usted que nosotros no sepamos? ¿Qué entiendes que no está en nosotros?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Con nosotros están tanto los canosos como los muy ancianos, mucho mayor que tu padre.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 ¿Los consuelos de Dios son demasiado pequeños para ti? ¿incluso la palabra que es suave para ti?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 ¿Por qué te arrastra tu corazón? Por qué tus ojos parpadean,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 que vuelvas tu espíritu contra Dios, y dejar que esas palabras salgan de tu boca?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 ¿Qué es el hombre, para que esté limpio? ¿Qué es el nacido de mujer, para que sea justo?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 He aquí que él no confía en sus santos. Sí, los cielos no están limpios a sus ojos;
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 cuánto menos uno que es abominable y corrupto, ¡un hombre que bebe la iniquidad como si fuera agua!
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 “Te lo mostraré, escúchame; lo que he visto lo declararé
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 (que los sabios han contado por sus padres, y no lo han ocultado;
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 a quien solo se le dio la tierra, y ningún extraño pasó entre ellos):
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 el malvado se retuerce de dolor todos sus días, incluso el número de años que se le acumulan al opresor.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 Un sonido de terror está en sus oídos. En la prosperidad el destructor vendrá sobre él.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 No cree que vaya a volver de las tinieblas. Le espera la espada.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 Anda por ahí buscando pan, diciendo: “¿Dónde está?”. Sabe que el día de las tinieblas está listo en su mano.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 La angustia y la angustia le hacen temer. Se imponen contra él, como un rey listo para la batalla.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 Porque ha extendido su mano contra Dios, y se comporta con orgullo contra el Todopoderoso,
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 corre hacia él con el cuello rígido, con los gruesos escudos de sus rodelas,
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 porque se ha cubierto la cara con su gordura, y se acumulaba la grasa en los muslos.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 Ha vivido en ciudades desoladas, en casas que no habitaba nadie, que estaban a punto de convertirse en montones.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 No será rico, ni su riqueza continuará, ni sus posesiones se extenderán sobre la tierra.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 No se apartará de las tinieblas. La llama secará sus ramas. Se irá por el soplo de la boca de Dios.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Que no confíe en el vacío, engañándose a sí mismo, porque el vacío será su recompensa.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 Se cumplirá antes de su tiempo. Su rama no será verde.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 Sacudirá su uva inmadura como la vid, y echará su flor como el olivo.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 Porque la compañía de los impíos será estéril, y el fuego consumirá las tiendas del soborno.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 Conciben el mal y producen la iniquidad. Su corazón prepara el engaño”.
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
