< Salmos 95 >
1 ¡Vengan, cantemos con alegría al Señor! ¡Gritemos triunfantes a la roca de nuestra salvación!
Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.
2 ¡Vayamos ante él con acción de gracias! ¡Cantemos a él en voz alta en celebración!
Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!
3 porque el Señor es un Dios grande, el gran rey sobre todos los dioses.
Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;
4 El manda sobre lo más profundo de la tierra y sobre lo más alto de los montes.
kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;
5 El mar es de él, porque él lo hizo; la tierra seca le pertenece, porque él la formó.
kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.
6 Vengan, entremos y adoremos, arrodillémonos ante el Señor nuestro creador.
Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.
7 Porque él es nuestro Dios, y nosotros el pueblo que cuida como un pastor, el rebaño por el cual se preocupa. Si escuchas hoy su voz llamando,
Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.
8 no se rehúsen a responder, “Como hicieron en Meribá, como hicieron ese día en Masá en el desierto,
Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,
9 cuando sus antepasados me provocaron, probando mi paciencia, incluso habiendo visto todo lo que había hecho.
a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.
10 Por cuarenta años estuve disgustado con esa generación, y dije, ‘Ellos son personas que me son desleales con sus pensamientos, y se rehúsan a seguir mis caminos’.
Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;
11 Entonces en mi frustración juré, ‘Ciertamente no entrarán en mi reposo’”.
úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!