Salmos 9

1 Para el director del coro. Sobre Mut-labén. Un salmo de David. Señor, te adoraré con todo mi corazón. Contaré todas las maravillas que has hecho.

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

2 Me alegraré y regocijaré en ti. Cantaré alabanzas a tu ser, oh, Dios Altísimo.

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

3 Los que me odian retroceden, caen y mueren cuando tú los confrontas.

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;

4 Porque tú me has juzgado y has decidido desde tu trono de justicia que ando en rectitud.

Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.

5 Tú has condenado a las naciones, has destruido al malvado y has borrado sus nombres para siempre.

Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

6 Los enemigos han perecido, desolados para siempre. Sus ciudades están destruidas, e incluso han sido olvidadas.

Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

7 Pero el Señor reina para siempre; su trono está preparado para el juicio.

Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.

8 El Señor juzga al mundo con justicia, y a las naciones con rectitud.

És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

9 El Señor es el refugio de los oprimidos, una fortaleza en tiempos de angustia.

És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.

10 Los que conocen tu carácter confían en ti, porque no abandonas a los que a ti vienen.

Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

11 ¡Canten alabanzas al Señor que reina en Sión! Cuenten a las naciones lo que ha hecho.

Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.

12 Él no se olvida de castigar a los asesinos, ni ignora el gemido de los que sufren.

Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

13 ¡Ten misericordia de mi, oh, Señor! ¡Mira cómo mis enemigos me persiguen! No me dejes caer por las puertas de la muerte,

Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

14 así podré alabarte en las puertas de Sión, por la alegría de tu salvación.

Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

15 Las naciones han caído en la misma fosa que cavaron; sus pies están atrapados en la misma red que lanzaron.

Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

16 El Señor se ha hecho conocer por su justicia; los malvados quedan atrapados en sus propios caminos. (Higaion, Selah)

Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)

17 Los malvados perecen, y van a la tumba. Así ocurre con las naciones que le dan la espalda a Dios. (Sheol h7585)

Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről. (Sheol h7585)

18 Pero los necesitados no serán ignorados para siempre, ni la esperanza de los que sufren será frustrada.

Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

19 ¡Levántate, Señor! ¡No dejes que los humanos ganen la batalla! ¡Haz que las naciones enfrenten tu juicio!

Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!

20 ¡Hazles temer, Señor! Hazles conscientes de que son solo humanos! (Selah)

Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)