Salmos 77

1 Para Jedutún, el director del coro. Un salmo de Asaf. Clamo a Dios pidiendo su ayuda. Sí, incluso a gritos. ¡Si tan solo Dios me oyera!

a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.

2 Cuando estuve en aflicción oré al Señor. Toda la noche levanté mis manos al cielo en oración a él, pero no pude hallar consuelo alguno.

Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.

3 Medité en Dios con gemidos; pensé en él pero solo siento desconsuelo. (Selah)

Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.

4 No me dejas dormir. Estaba tan afligido que no podía ni hablar.

Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.

5 Pienso en los viejos tiempos, que fueron hace tantos años.

Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.

6 Recuerdo los cantos que solía cantar por las noches. Medito entonces y me pregunto:

Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:

7 ¿Se habrá cansado el Señor de mi para siempre? ¿Volverá nuevamente a agradarse de mi?

Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?

8 ¿Se habrá apagado para siempre su amor inagotable? ¿Se acabaron sus promesas?

Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?

9 ¿Se ha olvidado Dios de su bondad? ¿Habrá cerrado de un portazo las puertas a su compasión? (Selah)

Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.

10 Entonces dije: “Lo que más me duele es que el Señor ya no me trata como antes”.

Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.

11 Recuerdo lo que has hecho, Señor. Recuerdo las maravillas que hiciste hace mucho tiempo.

Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;

12 Meditaré en todo lo que has logrado. Pensaré en tus actos.

elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.

13 Señor, tus caminos son santos. ¿Hay algún dios tan grande como tú?

Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?

14 Tú eres el Dios que hace maravillas. Has revelado tu poder a las naciones.

Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.

15 Con tu fuerza salvaste a tu pueblo, a los descendientes de Jacob y José. (Selah)

Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.

16 Cuando las aguas te vieron y temblaron. ¡Sí! ¡Temblaron hasta las profundidades!

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.

17 Las nubes derramaron lluvia, el trueno retumbó en los cielos y tus relámpagos volaban como flechas.

Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;

18 Tu trueno retumbó desde el torbellino, y los relámpagos iluminaron el mundo. La tierra temblaba y se estremecía.

hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.

19 Tu camino conducía al mar, y pasaba por el mar profundo. Aun así tus huellas eran invisibles.

Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.

20 Guiaste a tu pueblo como un rebaño, pastoreado por Moisés y Aarón.

Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.